Egy szavazás margójára

A helyi választási eredmények kihirdetésével egy időben új szavazást indítottunk „Melyek a legfontosabb fejlesztendő területek Ádándon?” címmel, amelyben a településfejlesztés lehetséges irányaival kapcsolatos kérdéseket tettünk fel olvasóinknak.

[poll id=”6″ type=”result”]

A kérdőívet összesen 29 látogatónk töltötte ki. Szavazónként három válasz volt megjelölhető, így összesen 72 szavazat érkezett. A válaszadók meglepően alacsony száma miatt az eredmények semmiképpen nem tekinthetőek reprezentatívnak – egyszersmind rávilágítanak a legtöbb hazai kistelepülést sajnálatosan jellemző problémára: a passzivitásra, illetve a helyi közügyek iránti feltűnő érdektelenségre. Lássuk tehát a részleteket!

  • A válaszadók 76%-a szerint a települést érintő legsúlyosabb probléma a szennyvízhálózat hiánya. A probléma sajnos nagyon is valós: a megfelelő infrastruktúra hiánya kihat minden egyéb fejlesztendő területre, megnehezíti vagy lehetetlenné teszi a potenciális beruházásokat, egyben szorosan érinti a következő pontot, a környezetvédelem kérdését is.
  • Sokan (41%) érzik fontosnak a környezettudatos nevelést, az aktív környezetvédelmet, illetve az ezekre épülő ökoturizmust. Ez logikus fejlesztési iránynak tűnik egy változatos és viszonylag jó állapotú természeti környezetben fekvő, páratlan műemlékekkel rendelkező település számára. (Gondoljunk csak a turisztikai szempontból kihasználatlan, 800 éves hetyei templomromra!) Erdőtelepítések, tanösvények kialakítása, oktatótáblák kihelyezése, a hátizsákos- és kerékpáros turizmus fejlesztése viszonylag kevéssé költségigényes – viszont komoly akadályt jelenthet az elhanyagolt, szemetes környezet.
  • A Balaton közelsége indokolhatná az idegenforgalom fejlesztését. A balatoni turizmus egyre inkább az igényesebb, hazai turisták kiszolgálására helyezi a hangsúlyt. A válaszadók 41%-a gondolja ezt fontos, támogatandó területnek. Ennek előfeltétele a helyben található, megfelelő színvonalú szálláslehetőség és vendéglátóhelyek, illetve a folyamatos és változatos helyi programkínálat lenne. Ezek nélkül viszont nehezen megvalósítható.
  • A kevésbé fontosnak tartott kérdések mindegyike a foglalkoztatással, munkahelyteremtéssel kapcsolatos. A kisvállalkozások, családi gazdaságok támogatását a válaszadók 34%-a tartotta fontosnak. Ezek alapfeltétele a magántőkén túl az önképzés, az öngondoskodásra és önmenedzselésre való képesség. Mindezekhez kulcs lehet a következő kérdés, hiszen sikeres vállalkozás ma már nehezen képzelhető el például saját, működő honlap nélkül.
  • A válaszadók 24%-a érzi fontosnak és támogatandónak az informatikai fejlesztéseket, a teleház program elindítását. Ezen a területen sajnos tényleg igaz a mondás: aki lemarad, az kimarad. A számítógépes ismeretek hiánya közel akkora hátrány a mindennapokban, mint száz éve volt az írástudatlanság. Kvalifikált munkát találni, tudásunkat, szakmai felkészültségünket naprakész szinten tartani ezek nélkül ma már gyakorlatilag lehetetlen. A hivatalos ügyintézés is egyre gyakrabban zajlik online, interneten keresztül. Nagyon fontos lenne a helyi informatikai oktatás, a leszakadók mielőbbi felzárkóztatása, a felnőttképzés és a nyelvoktatás – a távmunka által kínált lehetőségek pedig lassíthatják a fiatalok elvándorlását.
  • Míg az informatika és távmunka magasabb szintű tudást és képzettséget feltételez, az alacsonyan képzett munkaerőnek kínálhatna munkalehetőséget a helyben megtelepedő ipar. Az ipari fejlesztések jelentős bevételi forrást jelenthetnek. Ha azonban a turizmust/ökoturizmust, vendéglátást valóban fontosnak gondoljuk, ez nem feltétlenül tűnik jó fejlesztési iránynak. Ezt válaszadóink is felismerték: 21% tartja támogatandónak a zöldmezős beruházásokat, új ipari létesítmények megtelepedését.
  • Ádánd hagyományosan mezőgazdasági település. A mezőgazdaság szerkezete azonban elavult. Az állattartás a kiváló adottságok ellenére gyakorlatilag eltűnőben van (a birkahúst például újabban távoli kontinensekről importáljuk). Mezőgazdasági szakemberek évtizedek óta szorgalmazzák a mennyiségiről a minőségi termelésre való átállást. A nagyobb kézimunka-igényű termények könnyebben és jó áron értékesíthetőek, ezek termesztése, feldolgozása pedig sok képzetlen munkaerőnek kínálna megélhetési lehetőséget. Bár ezen a téren a lemaradás óriási, válaszadóink mindössze 10%-a (3 szavazó!) tartotta fejlesztésre méltónak a mezőgazdaságot.