okt 042012
 

Matematikusok nem örülnek, ha azt mondjuk: 1+1=1. Pedig a pélpusztai kisvasút esetében ez történt. Volt egyszer 1 vasút Ádándon és 1 másik Pélpusztán. Azután összeépültek.

I. Ádánd, keskeny nyomközű iparvasút.

A kisvasút térképe

Ádánd nyugati földbirtokait sokáig a Tallián család, keleti területét a Csapody nemesek birtokolták. A XIX. század végére több tulajdonosváltás után az egész uradalmat fölvásárolta az osztrák származású Satzger Keresztély. E Satzger nemesek utóda, Satzger Géza, birtoka javadalmai hatékonyabb értékesítése és a birtok fejlesztése érdekében kisvasutat kívánt építeni Ádánd vasútállomásról Vaskeresztpusztára és Erzsébetpusztára. Vaskeresztpusztán főleg állattenyésztés folyt, Vaskereszt és Ádánd között földművelés. Ádánd határában és Erzsébetpuszta felé földművelés, szőlészet és borászat, Erzsébetpusztán ugyanezen termelés, valamint nádgazdálkodás folyt.

Az építéssel kapcsolatos iratanyagok tartalma:
Kaposvári hév. osztálymérnökség Satzger Géza Ádándi iparvasútjának tárgyában 10904/1923. iktatószám alatt. Ádánd 60°-os vágánykereszt terv küldve levélben MÁV részére Vogel József mérnöktől 536/1923.V.5. sz. alatt. Feladva 1923. V. 11., érkezett V. 14., engedélyezve V. 17.
Engedély 582/1923.V/16. szám alatt közigazgatási bejárás alapján. Satzger Géza Ádándi kisvasútjának a Mocsolád-Siófoki vasút 892/3 sz. közölt leendő átvezetésénél alkalmazandó keresztezés terve jóváhagyás végett eléterjesztve, megjegyezve, hogy mert észrevételünk nincs. 1923. V. 11.

Vonalvezetés: A kisvasúti pálya Ádánd MÁV állomás áruraktára és rakodótere mellől északi irányba indulva, majd balra fordulva a MÁV pályát az állomás északi, Siófok felé esõ vége után szeli át. A pálya egyenesen halad Vaskereszt elágazásig, innen tovább egyenesen a Hidegvölgyi dűlőben ér véget. Másik ága Vaskereszt elágazástól déli irányba kanyarodik, míg eléri Újmajort. A másik vonal a MÁV állomás raktere és raktára mellől délkeleti irányba indul, a Kiskoppány-patak hídján átmegy, annak túloldala közelében a községet északkeleti oldalában megkerüli, az Oroszipusztára vezető úton áthalad, annak déli oldalán jut Erzsébetpuszta bekötő útjáig, ezen út nyugati oldalán befut Erzsébetpusztára. A Kiskoppány hídja előtt mellékvonal ágazik ki északkelet felé a községi magtárhoz.

Vonalszakaszok: Ádánd-Vaskereszt elág. 0,9km, Vaskereszt elág.-Hidegvölgyi dűlő 0,4km, Vaskereszt elág.-Újmajor 1,3km. Ádánd-Kiskoppány-híd 1,5km, Kiskoppány-híd-Magtár 1,4km, Kiskoppány-híd-Erzsébetpsz. 4,5km.
A pálya 600mm nyomközzel, 7kg/fm sínrendszerrel, lóvontatásra épült. 8db kitérő került beépítésre: Ádánd állomás, Újmajor és Erzsébetpsz. 2-2db, Vaskereszt elág. és Kiskoppány-híd elág. 1-1db. Teherkocsiként favázas lórékat alkalmaztak, lóvontatással. 1 ló terheléstől függõen 4-5 db kocsit húzott, melybõl az elsõ mindig fékes volt. A két végponton, Újmajorban és Erzsébetpusztán tárolták a lórékat és a lovak részére is itt épültek istállók.
A pálya állapota a használat és a II. világháború eseményei miatt súlyosan leromlott. Fában szegény vidék lévén a lakosság a talpfák jelentős részét fölszedte, a lórékat szétszedte és faalkatrészeit a talpfákkal együtt tüzelésre használta. Az állapotfelméréskor Ádánd-Erzsébetpsz. vonalra 1949. IX. 15. keltezéssel adtak ki bontási rendeletet, 2km szakasz fölszedésére. Ekkor mindössze 1db használható állapotú lórét találtak, azt is kerék nélkül. Az Újmajori vonalra ki sem adtak bontási engedélyt, a pálya úgy szét lett bontva.


II. Mezőkomárom-Városhídvég-Pélpuszta-Nándormajor gazdasági kisvasút.

Az 1999-ig működött Mezőhídvég MÁV állomás eredetileg Mezőkomárom-Városhídvég, majd Mezőkomárom-Szabadhídvég, a két község 1950-ben történt összevonása és névösszevonása miatt Mezőhídvég nevet kapta. Továbbiakban e nevek egyazon állomás nevét illetik.
Részvénytársaság alakult a Sió Városhídvég és Kustyán közti szakaszától délre és Felsőnyék határáig eső terület bérbevétele, művelésének koordinálása, az itt termelt javak hasznosítása céljából. E társaság a Földbérlő rt. nevet vette föl, utalva, a területet bérelték akkori tulajdonosaitól. Pélpuszta Zichy grófi uradalom, a többi köznemesi családoké: Nándormajor és Fánimajor Lamm tulajdon, Máriamajor és Oroszipuszta Satzger birtok volt. A Földbérlő rt. kisvasút építését határozta el, hogy a termeléshez szükséges eszközöket a helyszínre kiszállíthassa, valamint terményeit felvevő piacra elfuvarozhassa. A Magyar Királyi Kereskedelemügy Minisztériumhoz címzett beadványukban fejezték ki vasútépítési igényüket. A kisvasút MÁV csatlakozása, átrakó állomása Mezőkomárom-Városhídvég, az állomás nyugati végétől a pálya elkanyarodik és hídon átmegy a Sión, majd annak folyásiránya szerinti jobboldalán levő gáton halad egészen a Máriamajori halastavakig, majd Máriamajor, Oroszipuszta, Pélpuszta és Fánimajor határában Nándormajorig. Máriamajorba, Oroszipusztára, Pélpusztára és Fánimarorba leágazó bekötő pályát kívántak építeni.

Az építésre, módosításra és szerződés-kiegészítésre vonatkozó iratok:
Beadvány 1923. XII. 27. 19960/1923. jegyzőkönyv. Magyar Királyi Kereskedelemügyi Miniszter 82.437/923V.sz. engedély alapján a Földbérlő rt. a gazdasági vasúti csatlakozást Mezőkomárom-Városhídvég állomáson megváltoztatta ill. annak 0 pontjától indulva áruraktár, nyílt rakodó és gabonaszín mentén új vágányt létesített, ez 1+20hm-ben csatlakozik a 0 ponthoz (eredeti szerződés 7829/1923.sz.).
Lamm Tibor Rebeci földbirtokos szerződése 3707/1924. szám alatt. MÁV és Földbérlő rt. Lamm Tibor Mezőkomárom-Városhídvég átrakó csonka és gazdasági vasút használatáról. Kereskedelemügyi Miniszteri engedély 79336/1922.
Földbérlő rt. Mezőkomárom-Városhídvég állomás iparvágány módosított helyszínrajza 116/1924.
Földbérlő rt. Mezőkomárom-Városhídvég állomáshoz csatlakozó átalakítási közigazgatási bejárási jegyzőkönyv 13334/1924. Közigazgatási bejárás rendelet 1924. VI. 12. Vasúti és Hajó Főfelügyelőség Földbérlő rt. Mezőkomárom-Városídvég állomáshoz csatlakozó bővítésre vonatkozó műtanrendõri jegyzőkönyv 17187/1924.
Műtanrendőri bejárás 1924. XI. 5. 74959/1924. Miniszteri rendelet.

Vonalszakaszok:
Mezőkomárom-Városhídvég-Sióhíd 0,5km, Sióhíd-Sió rakodó 8,4km, Sió rakodó-Halgazdaság 1,3km, Halgazd.belső 0,3km, Halgazd.-Máriamajor 0,9km, Máriamjr. belső 0,5km, Máriamjr.-Oroszi elág. 1,0km, Oroszi elág.-Oroszipsz. 0,1km, Oroszipsz. belsõ 0,3km, Oroszi elág.-Pélpuszta elág. 2,3km, Pélpsz. rakodó 0,1km, Pélpsz. elág.-Pélpsz. magtár 0,6km, Pélpsz. elág.-Fánimajor elág. 2,2km, Fánimjr. elág.-Fánimjr. 0,7km, Fánimjr. elág.-Nándormajor 2,5km, Nándormjr. belső 0,4km. A pálya 760mm nyomközzel, 7kg/fm sínrendszerrel épült.
Vontatás lovakkal. Szállításra favázas lórékat szereztek be, minden puszta, ill. major 5-5db-ot kapott, amelyekből 1-1 kocsi fékes volt. Az 1920-as évek második felében Dombóvárról beszereztek 2db rövid, 2 tengelyes, zárt személykocsit. E kocsikkal vitték rendszeresen iskolába a pusztai és majori gyerekeket, időszakosan a kijáró dolgozókat és munkásokat, szükség szerint a pályamunkásokat és a Földbérlő rt. számadóit.

Ezt a vasutat is érintették a II. világháborús károk, de másképp, mint a fent írt Ádándi kisvasutat. A pálya lényegesen kisebb mértékben károsult, de a Sió-hidat a kivonuló német hadsereg felrobbantotta, így a nagyvasúti kapcsolat megszűnt.
A kisvasút helyzetét rendezni kívánták, ezt a következő anyag igazolja: Mezőkomárom-Szabadhídvég iparvágány és gazdasági vasút ügye 12218/1947.
5056/1932.III., 9890/III.-1935. és 8518/1942.III. számú iparvágány és gazdasági vasút közös használati szerződések.
1949. V. 19. keltezéssel bontási engedélyt adtak ki a pálya 9 km-ére, Mezőkomárom-Szabadhídvég MÁV állomástól. A Sió gáton meghagytak 1km hosszú szakaszt, hajókra való rakodásra. Mivel ez csak ideiglenes átrakást biztosított a csatornán való időszakos hajóközlekedés miatt és a Sió-híd visszaépítése (a háborús károk elszenvedéséből eredő) pénzszűke végett nem volt valószínűsíthető, praktikus megoldásnak találtatott a közeli Ádánd-Erzsébetpusztai kisvasúttal való összeépítés.

III. Az Ádándi és Pélpusztai kisvasút összeépítése.

Az összeépítés értelmében Ádánd MÁV áll.-tól Erzsébetpuszta bekötő útig a pálya 760mm nyomközre átépítve újíttatik fel, a bekötő út menti pálya 1,5km hosszban, Ádánd-Oroszipsz. közti úttól Erzsébetpsz-ig elbontandó. Új (összekötő) pálya építendő Erzsébetpsz. bekötő úttól az Ádánd-Oroszipsz. közti út déli oldala mentén Oroszpusztáig, 2,2km hosszban.

Iratanyag az összeépítéssel kapcsolatban:
1. Ádánd-Orosipuszta közti keskenynyomközű vasút közigazgatási bejárás 7212-101/1952.
2. Ádánd-Orosipsz. közti kisvasút közigazgatási bejárás 7212-120/1952.
Ádánd-Orosipsz. közigazgatási bejárás 1952. X. 3., értesítés Mezőhídvégi Állami Gazdaság.
3. Állapotfelmérés felújítási tervhez, 1953. V. 20., Szabadhídvég-Fánimjr., nyomtáv 760mm, 9.000vkm, sínr. 7kg/fm, kitérőknél 9,3kg/fm, 11csoprt kitérő, lóré, oldalak nélkül, vasvázas 10db javításos, fordító korong 1db.
Ádánd iparvágány engedélyezési jegyzőkönyv 5797/1956 (lényegesebb részletek)1956. II. 9. A gazdasági vasúton alkalmazandó vasbeton aljak, aljtáv max. 77cm, sínr. 14kg/fm, ágyazat sínszálak alatt 30cm, min. ívsugár 40m, de a Siófok felőli csonkavágány csatlakozásánál 30m ív megengedett (pályaépítés befejezése az engedélyben megengedettől max. 1 év az iparvágánynál). Iparvágány és gazdasági vasút építési engedély kiadva 1956. II. 27., száma 7213/P/6-2/1956.I.6.A.

A gazdasági vasút és iparvágány közt vágánytengelytáv 3,2m. A csatlakozó részen a gazdasági vasutat 3 vágányból állóan kiépíteni, átrakó vágánytól 15m-re párhuzamosan álljon a másik gazdasági vasúti vágány, ez utóbbi vágányból 40m használható hosszú 2 végén bekötött vágány ágaztatandó ki. A gazdasági vasút Siófok felé 40m hosszú csonkában végződjék. Ádánd vasútállomás raktárához a gazdasági vasút iparvágány csatlakozása és az áruraktár közti részéből rakodó csonkavágány ágaztatandó ki. Ádánd vasútállomás áruraktártól az útátjáróig terjedő részen a gazdasági vasúti részt úgy kell kialakítani, hogy max. lejtője a 2,5 ezreléket ne haladja meg és a MÁV rakodási terület csorbítása nélkül a legkisebb idegen területet igénybe véve kanyarodjék az iparvágány mellé.
GVI anyag: Ádánd-Nándormjr. 1956. IV. 11. műtanrendőri bejárás, nyomköz 760mm, max. sebesség 8km/ó, tengelynyomás 2,6t.
Gazdasági Vasutak Igazgatóságától Pélpusztai Állami Gazdaságnak (Ádándra juttatva) 1957. XII. 18., „R” lóré, 2,5t raksúly, fékes: 30.076, 30.113, 30.191, 30.459, 30.615, 30.886; fék nélkül 35.008, 36.072, 36.159, 36.719.
Ádánd állomáson Pélpusztai Állami Gazdaságnak ideiglenes iparvasúti engedély 15701/1958. (lényegesebb részletek)
Gy.390/226/1955.III. szám alatt adott építési engedély azonos feltételek mellett megújítja Pélpusztai Áll. Gazd. felé a Pécsi igazgatóság II. osztály. Gazdasági vasút és MÁV rakodó közt vágánytengelytáv 3,5m-nél kisebb nem lehet, a vágányt 1958. XII. 24-ig el kell bontani.

Állami Gazdaságból elszállítandó termények: 2,2t cukorrépa/év, 1,4t egyéb termény. Áll. Gazd-ba érkező szállítmányok: 4,1t szerves és műtrágya, vetőmag és növényvédőszer/év (2,6t egyéb). Napi csúcsban 100-120t cukorrépa, érk. 20-30t Áll. Gazd. részére, ennek megfelelve a MÁV átrakó vágány azon szakasz használható hossza, melyen átraknak, 120m. Alépítmény, felépítmény: kitérők 14kg/fm KPM. rendszerűek, hajlásszögük 7°15’. Kitérők zúzottkő ágyazatba kerüljenek, alapozásról és víztelenítésről gondoskodni. Min. ívsugár 40m, kivéve I. és II. vágány Siófok felőli csatlakozás ellenív ívsugara 30m. II. vágány 0+04,00hm-ben 4,6m széles útátjárónál vezető sínnel ellátni, vágánytengelytől jobbra-balra 1-1m szélességben útátjáró közt kis kockakő burkolat, útátjáró alapozásáról, vízelvezetéséről gondoskodni. IV. vágány keresztezi a MÁV rakterülethez vezető utat és a rakterületen áthalad, ezért IV.vg. 0+30hm-tõl vágány végéig vezetősínt beépíteni, vágány közé és vágánytengelytől jobbra-balra 1-1m széles sávban kikövezni. E kikövezett szint egyenlő magasságban legyen a rakterület magasságával és a 14kg/fm sínkoronaszinttel. Átrakó hely és rakodó terület térvilágítását biztosítani. GVI anyag: Ádánd állomás, 1959. I. 12. Műszaki átadás, építette Pélpusztai Állami Gazdaság.
Ádánd iparvágány és gazdasági vasút műtanrendőri bejárás 1959., száma 2914/1959.
Mûtanrendőri bejárás 1959. II. 18., száma 103171/1959.I./6.B.
Pélpusztai Állami Gazaság Ádánd állomáshoz csatlakozó iparvasút új engedélye 2870/1963. (lényegesebb részletek)
KPM. 133569/1963.I/6A Egyesített közigazgatási és műtanrendőri bejárás 1962. XII. 13-án. Korlátozott személyszállítás, emiatt pályabejárás naponta, fokozott pályafenntartás. Személykocsi kerekek, tengelyek, csapágyak vizsgálata évente, ennek keretében futómű és fékjavítások. Téli időszakban X. 15-IV. 15. kocsifűtés, sötétben közlekedés esetén kocsivilágítás alkalmazása. Vegyes üzem: gépi és lóvontatás. Az engedélyben leírt jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik a Pélpszusztai Áll. Gazdaságot. Max. pályaemelkedés 15 ezrelék, min. ívsugár 60m, állomások és kitérők lehetőleg egyenesben legyenek, max. 2,5 ezrelék esésben. Alépítmény koronaszélesség min. 3,6m, töltések 1:1,5 hajlású lejtőben. Sínrendszer 7 és 9kg/fm, max. tengelynyomás 2,5t/ncm, csak csúcssínes váltók építhetõek be, MÁV és kisvasút közt vágánytengelytáv min. 3,2m. Űrszelvény 3,3m széles, 3,65m magas a sínfej felső érintő síkjától. Talpfaméret min. 13 X 16 X 130cm, vasbeton aljak 4t tengelynyomásra, ágyazat az aljak felső szintjén min. 3m széles, sínszálak alatt min. 30cm vastag. Sötétben vagy ha távolba látás korlátozottsága miatt 200m-re nem látni, a vonat elejét megjelölni fehér fényű, végét vörös fényű lámpással, utolsó kocsi elején fehér fényű lámpással, hogy a mozdonyról jól látható legyen. Minden vonatba annyi fékes kocsi sorozandó, hogy a vonat összsúlya annyi %-a fékezhető legyen, amennyi a max. pályalejtő ezrelékben. Mozdonysúly nem számítandó bele a vonat összsúlyába. Utolsó kocsi mindig fékes legyen. Menetlevelet kell vezetni minden vonatról. Civil személyek szállítása csak fékes kocsin vagy fék nélkül magas oldalfalú, padozattal ellátott kocsin történhet. Műszaki leírás: sínrendszer 7kg/fm, kb. 3km pályahossz 9,3kg/fm, kitérők 9,3kg/fm, vonóerő 2db motoros jármű és lovak.
Üzemi feltételek személyszállításhoz: megállókban utasperonok építése és névtáblák felállítása.
Üzemengedély: max. tengelynyomás 7kg/fm, 50cm aljköznél 2,8t, 60cm aljköznél 2,8t, 70cm aljköznél 2,0t, max. sebesség 15km/ó.

Gépes jármûvek:
C50, pályaszám GV-242, üzemelt 1954. I.-XI. 15. és 1955. II. 20.-1956. III. 19.
C50, psz. GV-4501, érkezett 1965. VIII., felújítás Dombóváron 1965-66. Vizsga 1967. VI. 20., innentől psz. D04-033, szétvágták 1988-89. Mindkét dízel más mozdonyból lett átalakítva, fülke mögötti rész rövidebb, mint a motortér (a gyári gépeknél egyenlő hosszú).
2db MIA dízel kuli, Balatonfenyvesről 1948-ban érkeztek, Pélpusztán zárt fülke épült rájuk, üzemeltek 1980-ig, 1db Oroszipusztán, 1db Nándormajorban.
Pannonia motoros hajtány, 1960-ban érkezett, 8 személyes, 1980-ig üzemelt.
B26 dízelmozdony, kb. 1948-58. közt dolgozott helyben.
Kocsik:
G fedett teherkocsi 1db, személykocsinak átalakítva 1956-ban, dolgozók és tej szállítására használták, kiállítva Pélpusztán őrbódénak, kerekei palával letakarva.
30db billenõ csille, ebből: Oroszipsz. 10db, Pélpsz. 10db, Nándormjr. 10db.
15db lóré, ebből: Oroszipsz. 5db, Pélpsz. 5db, Nándormjr. 5db.
Gah 4tengelyes fedett teherkocsi 1db, 1958-ig közlekedett, nagy forgócsaptáv miatt szűk ívekben sokszor siklott.
2db rövid, 2 tengelyes, zárt személykocsi, egyiket vasgyűjtők Méh-be vitték 1982-ben. Másikat a Kisvasutak Baráti Köre 2004-ben megvette, felújította, 2006. óta a Kemencei kisvasúton üzemel.
1966-ban Fánimajor megszűnt az utolsó lakók, a Haklik család elköltözésével, így a bekötő pályát elbontották. 1979. nyarán az Ádánd-Pélpsz. közti utat leaszfaltozták, a szállítást közútra terelték, emiatt 1980-ban Ádánd-Pélpsz. közt a pályát fölszedték. Oroszipsz.-Nándormjr. közt belsõ szállítások miatt 1986-ig megmaradt az üzem.
Mozdonyvezetők: Kopácsi István, Rompos Gábor, Sándor István, Süle Imre és Tóth István.

Forrás: Országos Levéltár, MÁV Központi Irattár és Hadtörténeti Intézet Térképtára anyaga; Balogh Imre és Moór Attila kutatási anyaga; Haklik Miklós, Pollák Tibor, Süle Imre és Tóth István személyes közlései.

Marton Zsolt
(Forrás: Szabadhídvég honlapja)