okt 012013
 

A National Geographic mai cikkében bemutatja a 800 éves somogyvámosi templomromot, “Somogyország Kincsét”, melyet a település lakói nagy becsben tartanak, és a helyi önkormányzattal együtt igen sokat tesznek a megőrzéséért.

hetye4Az ezzel egyidős, páratlan értékű hetyei templomrom Ádándon lényegesen kisebb megbecsülésnek örvend a község részéről. Állaga folyamatosan romlik, alapjai áznak, a tudatlan “kincskeresők” rablógödrei is súlyosan veszélyeztetik (ezek sürgős betemetése nélkül a torony akár le is omolhat!), évről-évre egyre közelebb kanyarodik hozzá az eke – annyira, hogy mára már az egykori templombelsőt is szántják a nehéz munkagépek.

Noha a középkori torony a község legértékesebb műemléke, amely sok, történelmünk és múltunk iránt érdeklődő turistát vonz, megközelítése nem megoldott – a hozzá vezető utakat sok éve beszántották. Többször kezdeményeztük a súlyosan veszélyeztetett templomrom mielőbbi – legalább állagmegóvó – műemlékvédelmi felújítását, illetve az elbozótosodott környéke rendbetételét, parkosítását, sétaút kialakítását, tájékoztató táblák elhelyezését. Bár ezeket a feladatokat a tavaly elfogadott Településfejlesztési Koncepció is kiemelt fontosságú ügyként kezeli, és mindezekre több éven át 100%-os állami támogatású pályázatok álltak rendelkezésre, amelyekről tájékoztattuk az önkormányzatot is, ezek a kezdeményezések sajnos nem találtak fogadókészségre a település vezetése részéről.

Mégis bízunk abban, hogy Ádánd 2015-ben esedékes, 750. “születésnapjára” sikerül a községnek ezt az országos jelentőségű, csodálatos középkori műemléket méltó formában látogathatóvá tenni, és – Somogyvámos példaértékű gondosságát követve – megőrizni Somogynak ezt a kincsét is az utókor számára.

Nemes Zoltán

  6 Responses to “A 800 éves hetyei templomromról”

  1. A hetyei toronnyal kapcsolatban jó hírről számolhatunk be. Bár a polgármester úr az állagmegóvási munkákkal kapcsolatos összes eddigi felvetéssel és javaslattal szemben kifejezetten elutasító volt, cikkünk nyomán örökségvédelmi szakemberek és régészek meggyőzték az ügy fontosságáról, és a templomrom területét körbekerítették. Ebben a földterület jelenlegi bérlője együttműködő partnernek bizonyult, így remélhetőleg legalább a szántás nem okoz több kárt a védett régészeti lelőhelyben. Külön köszönet Fábián Éva megyei főépítésznek, Aradi Csilla régésznek és munkatársainak az intézkedésért!

    A torony alapjainak védelmében ugyancsak fontos lenne (emellett különösebb költséggel nem is járna) a rablógödrök mielőbbi betemetése. Csak remélni tudjuk, hogy idővel a polgármester úr ebben a kérdésben is átgondolja az álláspontját, és – szakértői felügyelet mellett – hozzájárul a munkálatok mielőbbi megkezdéséhez.

  2. Tisztelt Ádándi Lakosok, Tisztelt Polgármesteri Hivatal!

    A cikkre és a Szerkesztő hozzászólására reagálva annyit szeretnék megemlíteni, hogy cégünk részéről jómagam 7 éve művelem a földet az említett műemlék körül, a hét év alatt az eke nem jött közelebb! Igaz, hogy nem is távolodott eddig (azaz a jelenleg művelt terület még talán az állami gazdasági idők óta ugyaneddig volt művelve), de ahogy a Szerkesztő is megjegyzi, a napokban a műemlék védelemmel egyeztetve kijelöltük a határt, amin belül nem lehet menni munkagépekkel. Sajnos én nem tudtam ott lenni, de telefonon egyeztettük a teendőket. Sokan nem tudják, hogy a műemlék területe cégünk bérleménye, tehát mi azért a területért bérleti díjat fizetünk az államnak, ezért cserébe annak művelési ágát is igyekszünk megóvni. Jómagam és munkavállalóim többsége is számtalanszor küldött már el onnan rongáló, rossz szándékkal kutató barbárokat, ugyanakkor idősebb turistákat, családokat is útbaigazítottunk, amikor nem találták a műemléket. Amennyiben a jövőben cégünk segíteni tud a műemlék szebbé, jobbá tételében – vagy bármilyen munkában ami ehhez az ingatlanhoz kapcsolódik – állunk rendelkezésre. Sajnálatos módon cégünk részéről a 7 év alatt Ádánd polgármesterével egyszer sem sikerült semmiről egyeztetni, részünkről jómagam nem zárkóztam és soha és nem is zárkózok el. Kérem ne azt gondolják, hogy a földművelés az ingatlan körül kárt okozott, ez nem igaz, hiszen a munkagépek a műemlékhez közvetlenül közel soha nem mentek.

    Tisztelettel,
    Sári Ferenc

  3. Tisztelt Sári úr!

    Köszönöm a hozzászólását! A hetyei torony gondjai több évtizedesek, és sajnos nem elsősorban a mezőgazdasági művelésből erednek. Az egykori templom hajója már nincs meg, alapjai a föld alatt vannak, így a templom alaprajza a felszínről már nem kivehető. Ezért történhetett meg, hogy az eke (talán nem is az utóbbi hét évben) a templombelsőt is megbolygatta. A hasonló baleseteket igyekszik megakadályozni a mostani körülkerítés. Ugyancsak szomorúnak tartom, hogy a táblák összevonásával (ami sajnos országos probléma) sorra tűnnek el a dűlőutak és az ezeket szegélyező fasorok – így a toronyhoz vezető földút is megszűnt, ezért a templomrom az év nagy részében nem látogatható. (Talán jobb is: most leginkább szégyenkezni lenne okunk a műemlék jelenlegi, elhanyagolt állapota miatt.) Jó lenne, ha idővel ez a probléma is megoldódna.

    Örülnék, ha az ország nagyon kevés megmaradt középkori műemlékét – közös örökségünket – mindenki az önéhez hasonló segítő szándékkal és felelősséggel igyekezne megóvni.

    Tisztelettel üdvözli: a Szerk.

  4. Tisztelt Szerkesztő Úr!

    Köszönöm szépen a gyors és kedves választ. Mi 3 dolgot tudunk tenni. Ebből az egyiket elkezdtük, a másik kettőt pedig a tavaszig megtesszük:

    1) Az Ádánd és Pélpuszta között levő útról miután lekanyarodunk jobbra, a műemlék felé, azt hiszem a Siófoki Siómente Zrt táblái vannak jobbról-balról (a bal oldaliban már nem vagyok biztos, ott mintha már mások munkagépeit is láttam volna). De körülbelül féltáv után (amit megteszünk a földes úton) a mi szántónk következik és az általunk használt “kivett, saját út”. Ezen út mellett már elkezdtük a benőtt fák kivágását és a talaj elsimítását, így remélem, hogy személyautóval is megközelíthető lesz a műemlék. Jó lenne, ha a többi földhasználó is a művelési ágnak megfelelően takarítaná az útmelléki benőtt, fás részeket.Ezt az útmelléki takarítást idén el fogjuk végezni.

    2) Az út valóban megszűnt, ami a mi cégünk, de még az elődeim hibája. Ezért mindenkitől elnézést kérek. Mivel lucerna van telepítve a tábla mind a 182 hektárján, így tavasszal azt az egyenest, ami a földutat összekötné a műemlékkel, karban fogjuk tartani, így megközelíthető lesz a műemlék. Munkagépekkel készítünk ráfordulót az útra, mivel itt elég komoly szintkülönbségek vannak – az évek alatt az eső elkezdett egy “mélyút” szerű utat kimosni. Ezt mi elrendezzük.

    3) Amint azt említettem, a műemlék környéke a mi használatunkban van. Nincs előttem, de úgy emlékszem, hogy legelő a művelési ág, de az biztos, hogy nem erdő… Emiatt a sok bokrot, fát, ami szél esetén hozzáérhet, rongálhatja a műemléket, ki fogjuk pucolni. Ezt is december/januárban.

    Most ennél többet nem tudunk tenni, de hangsúlyozom, ha a segítségünk kell egyéb másban, ami kapcsolódik az általunk jogosan használt ingatlanokhoz, kérem, hogy jelezzék bármikor.

    Köszönöm,
    Tisztelettel,
    Sári Ferenc

  5. Tisztelt Sári úr!

    Köszönjük, amit a templomromért, és ezen keresztül a településért tesz! Azt hiszem, ezt bátran mondhatom minden olyan ádándi nevében, aki szeret itt élni, és büszke a falu gazdag múltjára. Örülnék, ha ezekről a munkálatokról majd itt, a honlapon is beszámolhatnánk. Az ön lelkiismeretes és segítőkész hozzáállása igazán példaértékű.

    Közeleg a község “hivatalos”, 750. születésnapja (Ádándot 1265-ben említik először fennmaradt oklevelek). Jó lenne, ha a hetyei templomrom legkésőbb addigra megszépülve, büszkén vállalható állapotban várhatná az érdeklődő látogatókat.

    Tisztelettel üdvözli: a Szerk.

  6. Tisztelt Szerkesztő Úr és Ádánd lakosai (akit ez a téma és a műemlék érdekel)!

    A mai napon egy tartalmas és eredményes 1 órás beszélgetést tudtam folytatni Pollák Tibor Úrral, melyben az alábbi pontokról volt szó, az alábbi pontokról egyeztettünk és minden pontban egyet értettünk:

    1) Az, hogy cégünk és Ádánd eddig nem ápolt szoros kapcsolatot egymással, az mindegy, hogy kinek a hibája, vagy ki nem tartotta eddig fontosnak, ismertettük egymással azt, hogy melyek azok a pontok, ahol tud egyik fél a másik félnek segíteni. Több minden pont van, ezek egyiket – és a legfontosabb – a műemlék kérdése.

    2) A műemlék területe cégünk bérleménye, így jogos az az érvelés a Polgármester Úr részéről, hogy ők más által használt ingatlan ügyeibe, problémájába, teendőibe nem szólhatnak bele. Az ingatlan használói mi vagyunk, így a művelési ág szerinti használat és a szerinti üzemeltetés a mi dolgunk. Ott közmunkások nem dolgozhatnak, ott csak cégünk alkalmazottai végezhetnek munkát.

    3) Abban maradtunk, hogy a 2. pontban írtak jogilag így vannak, de a mai naptól – ha bármelyikünk, vagy bárki szeretne valamit tenni az ingatlanon vagy a körül – egyeztetünk és megpróbáljuk úgy megoldani, hogy az a műemlék érdekeit szem előtt tartva történjen – függetlenül attól, hogy jogilag ki a terület használója.

    4) A tények: az ún. alsó oldalról a műemléket továbbra sem lehet és célszerű megközelíteni, mivel ott a patakon, nádason átkelni veszélyes, az emelkedő meredek, hivatalosan út ott nincs, így ott továbbra is mezőgazdasági művelés fog folyni, onnan kérem senki ne próbálja megközelíteni a műemléket. A “felső útról”, tehát Pélpuszta felől az utat, ami a műúttól egészen a műemlékig visz, azt mi karban tartjuk (természetesen azt a részt, ami a mi szántóföldünk mellett halad el, egy pár száz méteres szakasz, ami a Siófoki Siómente Zrt művelt területe mellett halad el, arra nem tértünk ki (jómagam nem vagyok tisztában azzal, hogy annak ki a használója) A mai napon a műemlékhez vezető út annyira elkészült, hogy személyautóval is járható (kérem, hogy ne több sávban, hanem egy gépjármű szélességben használjuk ezt), a műemlék körül a fákat, bokrokat kipucoltuk.

    5) Tavasszal, amint a vegetáció beindul, a műemlék kitűzött területét, valamint az ahhoz vezető utat gyomirtóval lekezeljük, így ott nem lesz sűrű gaz és járhatatlan terület, a műemlék megközelíthető lesz.

    Két további munkára ajánlottam fel a segítségünket:
    1) A kivágott fák tuskóinak eltüntetése
    2) A korábban barbárok által ásott gödrök betemetése, a terület munkagéppel történő elsimítása.

    Mivel műemlék terület és lehet, hogy ezzel több kárt tennék, mint hasznot, a Polgármester Úr egyeztetni fog erről az illetékes műemlékért felelős személyekkel és ha ez a munka elvégezhető/elvégezendő, arról engem értesíteni fog. Ezt a munkát – ha engedélyezik – akkor mi el fogjuk végezni.

    Ami fontos lenne és hosszú távon probléma lehet – ezt nem vetettem fel a megbeszélésen – hogy mi hiába tartjuk karban a mi szántóföldünk melletti utat, azt a földútszakaszt, ami a Siómente Zrt földje mellett húzódik karban kéne tartani. Nem tudom, az kinek a használatában van, de mivel a fák nagyon benőttek, természetesen a Siómente Zrt pedig addig szánt, ameddig jogosan szánthatnak, így ott az út keskeny, még terepjáróval is néha nehéz közlekedni (az úton vízátfolyások vannak, lejt az út, faágak karcolják az autót). Ezzel a résszel lehetne valamit kezdeni. Ez az az útszakasz, ami a műútról lekanyarodva a lucerna tábláig vezet.

    A történet innen folytatódik tovább, remélem, hogy teljes egyetértésben továbbra is és mindenkit a jó szándék fog vezérelni.

    Üdvözlettel,
    Sári Ferenc