nov 112013
 

Bírósághoz fordul az ádándi Tibana Bt., mert a község a szakértői vélemény ellenére sem fizeti ki az iskola tetőszigetelése után járó kétmillió forintot. Ez az első ügy Somogyban, ahol a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSzSz) állásfoglalását kérték egy vitás ügyben.

A bíróság minden esetben kiemelt jelentőségű perként kezeli a TSzSz részvételével folytatott jogvitát, ami így nem húzódhat évekig, csökkentve a pénzhez jutás esélyét. Az építőipari lánctartozások felszámolására és a késedelmes kifizetések és a viták gyorsítására létrehozott szervezet július óta működik. Az első ügyek nyár végén indultak, először egy budapesti, aztán egy közép-magyarországi beadványra. Csermely Gábor, a TSzSz vezető-helyettese lapunknak elmondta: jelenleg országszerte mintegy harminc ügy van folyamatban.

szogesÁdándon a Fekete István Általános Iskola folyosó fölötti rész tetőrészének hő- és vízszigetelését rendelte meg az önkormányzat a nyáron. Az épületrész beázott, s bár a község kasszája már így is forráshiányos volt, a rövidesen várható kistérségi bevételek reményében belevágtak a megvalósításba. A képviselő-testület hiánytalanul az ügy mellé állt, az alpolgármester iskolaigazgatóval együtt, míg Pollák Tibor polgármester, mint akinek aláírásával is felelős megrendelőnek kellett lennie, aggodalmát és ellenérzését fejezte ki a fedezetlen vállalás miatt. A testületben végül többen megnézték a beázást, és amiatt gondolták elodázhatatlannak az állagmegóvó kiadást, míg mások arra hivatkoztak, Torda János alpolgármester lemondott a tiszteletdíjáról, így ez a forrás is bevonható.

(Itt érdemes megjegyezni, Ádánd 6,8 milliós hiánnyal tervezte meg a költségvetését, annak ellenére hogy hiányt tervezni idén már nem lehetett, így a kormány átkeresztelte az elégtelen feladatfinanszírozás lik-lukait, de ettől még Ádándon is évhosszat sorban álltak a kifizetetlen számlák a július 24-i testületi ülés jegyzőkönyve szerint.) Az említett testületi ülésen Pollák Tibor elmondta: a Klebelsberg intézményfenntartó (Klik) tankerületi igazgatója jelezte, hogy az iskola lapos teteje három helyen is beázik. Mint ismert, az oktatásirányítás és a munkáltatás e tanévtől a Klik hatásköre, ám az infrastruktúra, hogy a település magáénak érezhesse a magától értetődően is hozzá kötődő intézményt, a település felelőssége. Tetőbeázásra és egyebekre lehet is pénze egy helyiadó-bevételben erős településnek, de egy kis falu – lett légyen akár a Balaton-parton is – lapos tárcával, esetleg hiányzó forrással kénytelen tervezni az idén. Jövőre a feladatfinanszírozás pontatlanságait számos helyen orvosolja, de még mindig nem teljesen a központi költségvetés tervezete.

A polgármester elmondta az ülésen, az intézmény már árajánlatot is kért a szintén somogyi Akva-Plast Kft.-től. A nagyberényi cég mellett azonban a 147 négyzetméteres munkára a helyi Tibana Bt.-től is beszerzett egy alternatív árajánlatot. Erről Torda János elmondta, olcsóbb, mint a nagyberényi cégé, amúgy a siófoki hivataltól arról kapott értesítést, a kistérségi pénzük augusztusban érkezik. Az iskola teteje pedig beszakad, ha nem lépnek gyorsan, tette hozzá az igazgató alpolgármester. Csaba Sándor, Fehér József, Németh Ilona és Lengyel Imre képviselők ezt követően egybehangzóan a mellé álltak, hogy a beruházás nem halogatható. Pollák Tibor a testületi ülésen megkérdezte: melyik árajánlatot fogadják el, megjegyezve, egy évvel azelőtt az Akva-Plast csinálta a tetőszigetelést. Németh Ilona és Csaba Sándor a helyi vállalkozót, Torda János az olcsóbbat javasolta: hét igennel kapott megbízást a Tibana Bt., ha belemegy a késleltetett, augusztus végi kifizetésbe. Július 30-án szerződést kötöttek. Pozsárék családi vállalkozása, a Tibana nehéz két hónapon van túl. A szerződés nem jelölt ki műszaki ellenőrt, aztán mégis került egy, aki az elkészült munkát a képviselő-testület előtt átvette, s kiadta a teljesítésigazolást a kivitelező részére. A számlát benyújthatták. Ezt követően elmondásuk szerint úgy nyolc naponként kaptak hiánypótlási felszólításokat. A vége az lett, hogy a hivatal visszaküldte a számlát, és pedig azzal az indokkal, hogy a műszaki ellenőr visszavonta a teljesítés igazolását.

Ekkor más törvényes út nem lévén, ügyvédet fogadtak. A megyei iparkamara révén jutottak el a TSzSz-hez, ahova szeptember 10-én adták be a kérelmüket. Egy hónap múlva a független szakértői testület helyszíni szemlét tartott Ádándon. Az önkormányzat részéről megjelent műszaki ellenőrt a bizottság nem fogadta el, mivel nem volt megbízólevele, és a szerződés sem tartalmazott megbízást. A beruházó az iskolaigazgató alpolgármestert delegálta a szemlére. A TSzSz – mint lapunknak a szakértői tanács megerősítette – úgy találta, a kivitelezés a szerződésben foglaltaknak megfelel. A Tibana Bt. ismét benyújtotta a számlát és várt.

Pollák Tibort az elmúlt két hétben többször kerestük, ám a polgármester a jogi szakvéleményig udvariasan a türelmünket kérte. Vegyészmérnök, nem szakértő, így ha járt is volna a kivitelezés helyszínén, akkor sem tudna és akarna állás foglalni építőipari kérdésben. Másodszor ugyanezt erősítette meg, mondván, a jogász benne lesz a tizenöt napos közigazgatási határidőben. Harmadjára, csütörtökön meglepetésének adott hangot, hogy a TSzSz megkifogásolta a műszaki ellenőrüket. Továbbra is megerősítve, csak a szakértőre hagyatkozva viselhet felelősséget egy olyan területen, ahol nem szakember.
Az önkormányzat jogi képviselője arról tájékoztatta Pozsár Tihamér ügyvezetőt november 7-én, hogy a teljesítés ellenőrzésébe bevont szakember, Incze Domokos István műszaki ellenőr megállapításaira hagyatkozva ügyfele a munka átvételét és a vállalkozási díj megfizetését megtagadja. Addig nem fizet, amíg az eredeti, július 22-i árajánlatban részletezett műszaki tartalom szerinti mennyiségben és minőségben nem készül el a kivitelezés.

Pozsárék mesélték: egy másik gyártmányú, de a tervezettel megegyező vagy annál jobb minőségű hőszigetelő-anyagot építettek be. Erről a minőségi tanúsítványt, a szállítói megfelelőségi nyilatkozatot is becsatolták. Szokatlan módon olyan építőanyag, mint a szög és a bádog megfelelelőségi nyilatkozatát is kérte a megrendelő. A Tibana tizenkét év jótállást vállalt a tetőre. A polgármester szerint az eljárással gondok vannak. A következő, s egyúttal az utolsó szó, úgy tetszik, a bíróságé.

– Egy független igazságügyi szakértőkből álló bizottság véleményét milyen indokok alapján bírálhatja felül egy községvezető? Ha a képviselő-testület megszavazta és megrendeltette a munkát, akkor a követelésünk kifizetését miért nem rendelik el? A felmerült pluszköltségeinket ki fizeti meg? A község? A képviselő-testület? Helyi vállalkozók vagyunk, ide fizetjük a gépjárműadót, az iparűzési adót, nem hagyjuk magunkat… – mondják Pozsárék, és nincs okunk kételkedni abban, hogy valóban mennek tovább, ameddig csak elmehetnek.

(Forrás: Somogyi Hírlap, Balassa Tamás)

  5 Responses to “Szöges ellentétben”

  1. Tisztelt ádándiak!

    A Somogyi Hírlapban megjelent cikkhez a következőket szeretném hozzáfűzni:

    A nyár folyamán került napirendre az általános iskola lapostetejének beázása, és úgy döntöttünk, a közelgő tanévkezdés miatt a javítás nem halogatható. A képviselő-testület a két beérkezett árajánlat közül egyhangúlag az olcsóbb, egyben helybeli Tibana Bt.-t választotta, míg a polgármester a másik jelentkezőt részesítette volna előnyben. Ezt követően a testület az ügy menetéről nem kapott többé hivatalos tájékoztatást: a továbbiakról a polgármester egy személyben, a képviselő-testület felhatalmazása nélkül intézkedett az önkormányzat nevében.

    A tető szigetelése augusztusra készült el. Ekkor a polgármester által (a testület tudta nélkül) megbízott műszaki ellenőr a műszaki átadás ügyében megbeszélést kezdeményezett a testülettel, mint megbízóval. Itt elmondta, hogy a kivitelező nem az árajánlatban megjelölt anyagot építette be a tetőbe, ezért nem hajlandó a munkát az eredetileg vállalt áron átvenni. A kivitelező szerint a beépített anyag volt éppen kapható, amely minőségében azonos az eredetileg vállalttal, viszont valóban olcsóbb volt, ezért a testület kérésére a különbözetet levonta az árból. Ezt a kompromisszumot a műszaki ellenőr is elfogadta, így közösen aláírtuk az átadási jegyzőkönyvet és jóváhagytuk a kifizetést.

    Ezt – mint később megtudtuk – a polgármester nem írta alá, de a további történtekről a képviselő-testület csak a napokban értesült, részben a vállalkozótól, részben pedig a fenti cikkből, a sajtóból. A részletek a cikkben elolvashatóak.

    Fontosnak tartom megjegyezni, hogy a testület nem hatalmazta fel a polgármestert sem arra, hogy műszaki ellenőrt fogadjon, sem arra, hogy ne írja alá a kifizetést, sem arra, hogy az ügyet az önkormányzat nevében perre vigye, és a falu költségén ügyvédet fogadjon. A per véleményem szerint az önkormányzat számára legalábbis kockázatos: a hivatalos szakértői vélemény ismeretében valószínűleg elveszítjük, és ez újabb jelentős terhet ró a falu költségvetésére.

    A mai napon képviselői indítványt nyújtottunk be annak érdekében, hogy az ügy végre a testület elé kerüljön. Azon leszünk, hogy ez a szégyenletes helyzet mielőbb megnyugtatóan megoldódjon.

    Szatmári Kornélia képviselő

  2. Itt azt lenne jó tudni, h mennyi az árkülönbség a tervben szereplő épiitőanyag és a ténylegesen beépiitett anyag között.
    Ha jelentős a különbség, akkor szerintem jogos a polgármester akadékoskodása. Neki a törvényes keretek betartatása a kötelessége, függetlenül attól, h mennyire égető a probléma megoldása.
    A kivitelező vállalkozó ne döntsön a felhasznált anyag minőségéről önhatalmúlag és titokban. Ne akarjon keresni az anyagon! Erre figyelnie kell egy önkormányzati vezetőnek és ha feltételezi h ez történt, akkor cselekednie kell. Neki kell vállalnia minden jogkövetkezményt a képviselő testület szemhunyása miatt, ha később “ügy” lenne az esetből.
    Az már más kérdés, h a polgármesternek vajon miért volt érdeke a drágább ajánlat mellett kardoskodnia és miután nem az valósult meg, nincs-e vmi személyes indiittatása az előiirások maximális betartatására.

    Ez egy nagyon szép ádándi történet. Zajlik az élet kis falunkban :)

  3. Kedves Koppány!

    Megkésve bár, de szeretnék reagálni hozzászólására.
    Az árkülönbség az előzetesen vállalt és a végül beépítésre került anyag között a polgármester úr saját számításai szerint is kb. 200 000 forint. Pontosan ennyi árengedményben sikerült megállapodnia a testületnek a vállalkozóval augusztusi egyeztetésünkön, ahol csak a polgármester úr műszaki ellenőre jelent meg, maga a polgármester úr nem tette tiszteletét. Ezt az árengedményt a megjelent képviselők érték el, akik természetesen nem vádolhatók semmiféle “szemhunyással”. A polgármester úr ezt a számlát nem írta alá. A vállalkozóval meg sem próbált egyezségre jutni, hanem vissza akarta vele bontatni a munkáját. A TSZSZ (az iparkamara által delegált szakértői testület) ezzel szemben egyértelműen átvette a munkát a bemutatott minőségigazoló lap, és a szemrevételezés után.

    Egyébként én úgy ítélem meg, hogy egy szabad piacgazdaságban a vállalkozónak joga van keresni akár az anyagon is – egy dologban nem lehet kompromisszumról szó: az a minőség. A 12 év garanciát én elég meggyőzőnek érzem. Ha ezen a peren önkormányzat veszít, óvatos becslés szerint is kb. 500 000 forinttal kerül majd többe a falunak ez a kis történet, mint egyébként került volna, holott az egész “ügy” kompromisszumkészséggel, józan hozzáállással elkerülhető lett volna.

    Szatmári Kornélia

  4. Tisztelt Képviselőasszony, Tanárnő!

    A válaszom előtt szeretném elmondani, h “se rokona, se ismerőse nem vagyok senkinek” ebben a faluban. A történetben nem vagyok érintett. Nem szólok senki ellen és senki mellett sem, kizárólag az itt leiirt eset alapján mondom el a véleményem. A folyó perben nem akarok senkinek sem ötletet adni a védekezéshez, vagy a támadáshoz.
    Az itt leiirt történet alapján én úgy értelmezem, h az árcsökkentés a vállalkozó részéről azután történt, h megszimatolta, h itt műszaki ellenőri vizsgálat lesz. Ebben az esetben ez a gesztus inkább az ügy eltussolására való próbálkozásnak tűnik.
    Ha nem jól értettem a történet cselekményét, akkor elnézést kérek az érintettektől.

    “Szabad piacgazdaságban” akkor kereshetne a kivitelező az anyagon, ha nem készült volna előzetesen anyagkiirás a munkálatok elvégzésére. Feltételezem, h készült és ezt beárazva kellett a kivitelezőknek pályázni a munka elvégzésére. Ha mégsem a kiirásban szereplő anyag került beépiitésre(hanem egy olcsóbb), akkor a pályázatban vesztes fél hátrányba került és joggal vitathatja az eljárás szabályosságát. (Ez lenne az “ügy” amit korábban iirtam.
    Teljesen mindegy, h műszaki paraméterekben megegyező anyag került beépitésre(de más gyártmányú). Az is mindegy, h van róla műbizonylat. Az sem érdekes, h mennyi garanciát vállal a munkára a kivitelező. Az ajánlatban szereplő anyagot kell felhasználni, csak ez számit. És itt nem ez történhetett. Ezért kell a p.mesternek hivatalból kekeckednie.
    Én igy látom a történteket. Kiváncsian várom a fejleményeket.

    Maradok tisztelettel.

  5. Tisztelt Koppány!

    Mivel én sem vagyok az ügyben szakértő (még csak “vegyészmérnök” sem, mint állítása szerint a polgármester úr), így itt az én személyes véleményem nem sokat számít. Kénytelen vagyok elfogadni az Iparkamara által delegált, független szakértői bizottság (TSzSz) szakvéleményét, amely a bíróságon a kirendelt hatósági szakértői állásfoglalással egyenértékű. Eszerint a vállalkozó maradéktalanul teljesítette a szerződésben foglaltakat, míg az önkormányzat a maga részéről ezt nem tette meg, és adós maradt a munka kifizetésével.
    Nem tisztem dönteni ebben az ügyben – a végső szót a bíróság fogja kimondani.

    Üdvözli:
    Szatmári Kornélia