márc 272017
 

Tájékoztatom a Tisztelt Lakosságot, hogy fennmaradási engedélyt kaphatnak a 2016. június 4. előtt engedély nélkül létesített (fúrt, ásott) kutak. A jogalkotók célja a jogkövető magatartás, illetve a környezetvédelmi szempontok erősítése mellett, a vízhasználatok pontos mennyiségének megismerése, hatósági felügyelete.
A fennmaradási engedélyt 2018. december 31-ig lehet kérelmezni a megfelelő vízgazdálkodási hatáskörrel rendelkező hatóságok valamelyikénél.
Fennmaradási engedély kérhető a települési önkormányzat jegyzőjétől akkor, ha a kút háztartási igényeket elégít ki és legfeljebb évi 500 köbméter vizet szolgáltat talajvízből vagy parti szűrésű vízből. Kitétel az is, hogy a kút ne érintsen vízbázis-védelmi területet.

A fentiektől eltérő esetben a megyei katasztrófavédelmi igazgatósághoz kell benyújtani a kérelmet, amelyhez ugyancsak csatolni kell a működő, megépített kút pontos tervdokumentációit is.
Amennyiben a 2016. június 4-e előtt létesített kút megkapja a fennmaradási engedélyt, a tulajdonos mentesül a bírság megfizetése alól. A kút létesítésének időpontját szükség esetén bizonyítani kell, ha ugyanis a megadott dátum után létesítették, akkor a fennmaradási engedélyt az eljáró hatóság kiadja, ugyanakkor bírságot is kiszab. Más esetben – ha például a hatóság nem engedélyezi a kút fennmaradását – a kút elbontására, megszüntetésére kötelezik a kérelmezőt.
A Katasztrófavédelem tájékoztatást adott ki a 2016. június 4. napját megelőzően engedély nélkül létesített vízkivételt biztosító vízi létesítmények (kutak) vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárásáról, mely itt a honlapon is olvasható.

A jegyzői hatáskörbe tartozó, a lakosság által háztartási célokra használt kutak legalizálásának költségei:

1. Tervezési költség
Az engedélyezési eljárás tekintetében a 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet és a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet rendelkezései az irányadóak.
A fennmaradási engedély iránti kérelem és a mellékleteként 8 példányban benyújtandó műszaki tervdokumentáció elkészítésének költségei, nagyságrendileg 20 000 – 75 000 Ft (meglévő kút állapotfelvétele, paramétereinek dokumentálása) a tulajdonos költsége.

2. Az eljárás illetéke, díja
A települési önkormányzat jegyzője részére a fennmaradási engedélyezési eljárásért az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény szerinti illetéket kell fizetni, melynek mértéke a 29. § (1) bekezdésben meghatározott 3000 Ft. Amennyiben a kút ivóvízbázis-védelmi területen helyezkedik el, ezért annak engedélyezése a területi vízügyi hatóság hatásköre, úgy a BM rendelet szerinti 5000 Ft mértékű igazgatási szolgáltatási díjat kell megfizetni. Az egyedi vizsgálati dokumentáció elbírálásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértéke pedig 100 000 Ft.

3. Vízgazdálkodási bírság
A Vgtv. 29. § (3) bekezdése alapján a vízgazdálkodási bírság az engedély nélkül létrehozott építmény értékének 80%-áig, engedély nélküli vízi munka vagy vízhasználat esetén 1 000 000 Ft-ig terjedhet. Természetes személyre a kiszabott bírság összege nem haladhatja meg a 300 000 Ft-ot. Mivel a lakosság által háztartási célokra használt kutak – különösen az ún. ásott kutak – jelentős része a múlt században létesült, a Korm. rendelet 27. § (6) bekezdése lehetőséget ad arra, hogy a Korm. rendelet hatályba lépése előtt (1996. július 1.) létesített kutak esetében is mentesülhessenek a fennmaradást kérelmezők a vízgazdálkodási bírság fizetése alól.

A katasztrófavédelem tájékoztatója a linkre kattintva letölthető.
A KHVM rendelete a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről