Tisztelt Ádándi Polgárok!
Felhívom a Tisztelt ingatlantulajdonosok figyelmét, hogy az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 17.§ (4) bekezdése értelmében a földhasználó köteles az adott év június 30. napjáig az ingatlanon a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt követően ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani.
A kötelezettségüket megszegő tulajdonosokkal, földhasználókkal szemben a vonatkozó rendelet szerint növényvédelmi bírságot kell kiszabni, melynek összege 15.000,-Ft-tól 15.000.000,-Ft-ig terjedhet!
A 221/2008. (VIII.30.) Korm. rendelet értelmében külterületen a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal, belterületen a települési önkormányzat jegyzője rendeli el a közérdekű védekezést.
Kérem a Tisztelt ingatlantulajdonosokat, hogy a feni kötelezettségüknek tegyenek eleget, hisz a parlagfű-mentesség mindannyiunk közös érdeke.
Lakossági panaszbejelentés megtehető személyesen, írásban és telefonon, a 357-552-es telefonszámon.
Ádánd, 2010. június 25.
Baumann Anita Gabriella
jegyző
Tudta-e, hogy……
A parlagfű rendszerint utak és vasúti sínek mentén, parlagon hagyott területeken, építkezéseken, árokpartokon, friss füvesítéseknél, nem megfelelően gyomirtott kapás kultúrákban, réteken és legelőkön fordul elő.- Meleg éghajlatot, száraz talajt, nyáron pedig elegendő nedvességet igényel.
- Más, sűrűn növő növények környezetéből, fás területeken eltűnik. 400 méter felett csak ritkán fordul elő (bár Franciaországban már 1000 méteres tengerszint feletti magasságban is találtak).
- Minden egyes növény pollenszemcsék millióit szórja a levegőbe. Egy tő parlagfű egy év alatt 60 ezer magot is termelhet, melyek a talajban maradva akár harminc évig is csíraképesek maradnak.
- Európában az allergológiai szempontból lényeges parlagfűfélék egyike sem őshonos. Az allergológiai szempontból kiemelt fontosságú Ambrosia artemisiifolia-t Svájcban 1878-ban, Tirolban 1883-ban, Németország Brandenburg tartományában 1863-ban, Hamburgban pedig 1892-ben találtak először.
- A parlagfű az első világháború után kezdett elterjedni Európában. Ennek hátterében az Osztrák-Magyar Monarchia adriai kikötőibe érkező, parlagfűvel szennyezett gabonaszállítmányok álltak. Az első fertőzött területek a kikötők körül, illetve az onnan elvezető utak és vasútvonalak mentén alakultak ki.
- Bár még nem minden országból nyerhető több évre visszamenőleg is értékelhető adat, annyi bizonyos, hogy a parlagfűpollenre allergiás népesség évről évre nő.
- A parlagfű okozta problémák eddig három európai országban – Magyarországon, Olaszországban és Franciaországban – váltak olyan méretűvé, hogy a szervezett fellépés szükségessé vált.
Az éghajlati viszonyok hasonlóak voltak, mint a növény eredeti élőhelyén, Észak-Amerikában. Ekkor kezdődött meg a parlagfű igazi európai terjedése, ami a második világháború utáni években felgyorsult, a kilencvenes években pedig riasztó ütemet vett fel.