A parlagfű az ország lakosságának közel 15 százalékának életét megkeserítő, erősen allergén növény. Szénanáthát, asztmát, ekcémát okozó hatása miatt kormányzati szinten is kiemelt területként kezelik, nagy hangsúlyt fektetnek a megelőzésre, a parlagfű irtására. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény értelmében a parlagfű elleni védekezés kötelező. Ennek elmulasztása esetén a fertőzött terület tulajdonosát, használóját a hatóságok növényvédelmi bírsággal sújthatják.
A parlagfű irtása
Fontos, hogy még a növény virágzása, tehát a pollenképződés megindulása előtt kezdjük meg a védekezést. Ennek az ideális ideje június hónapban van. A földhasználó köteles az adott év június 30. napjáig az ingatlanon a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt követően ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani. Célszerű a növényt gyökerestől kihúzni illetve kikapálni, illetve a fertőzött területet rendszeresen kaszálni, ugyanis a visszavágott növény nagyon könnyen újra sarjad, ilyenkor elágazik, és még több virágot nevel. Nagyobb, mezőgazdasági területeken a tárcsázás javasolt.
Parlagfű irtásakor ne feledkezzünk meg a saját egészségünkről sem! Viseljünk védőkesztyűt, virágzáskor pedig a felszálló pollen ellen porvédő maszkot!
Megelőzés, biológiai védekezés
A parlagfű növénytani szakkifejezéssel élve pionír, azaz úttörő növény, mert az elsők között hódítja meg a növényzet nélküli területeket, parlagokat. A jól beállt gyepekbe viszont nem hatol be. Fontos lenne a régi legelők, kaszálók fenntartása, a beszántásuk kerülése. Erdőkben sem tud megtelepedni, ezért hosszú távon jó megelőzés a parlagterületek erdősítése. A természetes, biológiai védekezés legeredményesebb (és egyben feltétlenül környezetbarát!) eszköze a növény életlehetőségeinek csökkentése. Mivel a parlagfű zárt növénytakaró mellett nem fejlődik, kiszorítható jól fejlődő növényzet telepítésével, és fűmagvetéssel, gyep telepítésével. A dús vegetáció mellett a parlagfű ki fog szorulni.