“Hamarosan törvény tilthatja, hogy Magyarország bármely önkormányzata fenntartsa a XX. század önkényuralmi rendszereinek emléket állító közterületi elnevezéseket. A törvényjavaslatnak az is része, hogy senkinek nem kerül pénzbe az igazolványcsere névváltozáskor. A kezdeményezésre valamennyi párt reagált már, a kormányálláspontból pedig úgy tűnik, végre vége a Lenin, a Marx és a Vöröshadsereg utcáknak, amelyből ma is több mint ezer van itthon.” – írja tegnapi cikkében a Magyar Nemzet.
Felszabadulás utca
(Javaslatok: Fekete István utca, Selyem utca, Selyemi utca, Selyem major utca)
– Miért Selyem major?
Az utca ezzel lényegében eredeti nevét kapná vissza. A mai Felszabadulás utca északi felén feküdt Ádánd első majorja, a Selyem major, amely az ott termő finom szálú, legeltetésre kiválóan alkalmas fűről kapta szép, romantikus csengésű nevét. Az egykori majorhoz vezető út ma is igen széles, hiszen nem lakóházak számára készült: évszázadokon át marhacsordákat hajtottak rajta. Az út sarkán (ahogy a majorokhoz vezető utaknál általában) kőkereszt áll, emlékeztetve a valamikori majorok jobbára katolikus lakosságára.
Pusztai István utca
(Javaslatok: Roboz István utca, Perneszy utca)
– Miért Perneszy?
A középkorban Somogy megye talán legrangosabb nemesi családja, egyben Ádánd és a környező egykori falvak (így Hetye, Pösze) birtokosa a törökdúlás előtt az Osztopáni Perneszy család volt. (Gyönyörű, egyszarvús címerük ma is a Somogy Megyei Levéltár egyik üvegablakát díszíti). A török elvonultával hazatértek, kifosztott, feldúlt birtokaikat újraszervezték, és az 1630-as években mai helyén újra felépítették Ádándot. Bennük tisztelhetjük a falu alapítóit. Száz évvel ezelőtt Ádánd határában a Perneszy-sziget még őrizte a család nevét, ma azonban nem emlékeztet rájuk semmi. Talán ők is megérdemelnek a községben egy rövidke utcát.
Ságvári Endre utca
(Javaslatok: Ságvári utca, Magtári utca, Tallián utca)
– Miért Tallián?
A művelt és felvilágosult Vizeki Tallián család évszázadokon át volt Somogy megye, egyben Ádánd község legrangosabb nemesi családja (Ők a névadói a balatonfelvidéki Taliándörögd községnek is). Barokk kúriájukban, amely ma az iskola gazdasági épülete, a megye és az ország számos kiválósága született. Az egykori Tallián kúriával szemben van a kis Ságvári utca – benne a Tallián uradalom máig álló, XVIII. századi magtárával. Ők az építtetői a katolikus templomnak, részben a református templomnak is – az ő munkájuk eredménye a barokk-kori Ádánd mezővárosi rangra emelkedése. A község nyugati fele egykori birtokaikon fekszik.
Rózsa Ferenc utca
(Javaslatok: Rózsafa utca, Koppány vezér utca, Csapody Pál utca)
– Miért Csapody Pál?
Csapody Pál, Ádánd kastélyának építtetője, helyi földbirtokos. Az ő nevéhez fűződik az egykor méltán híres ádándi lótenyésztés és lósport, valamint a helyi irodalmi- és kulturális élet XIX. századi felvirágoztatása. Kastélyában gyakori vendégek voltak olyan országos kiválóságok, mint az „árvízi hajós” Wesselényi Miklós, vagy báró Kemény Zsigmond. Csapody 1848-as hős, a szabadságharcban nemzetőr századosként vett részt.
Zalka Máté utca
(Javaslatok: Csokonai utca, Roboz István utca)
– Miért Roboz István?
Ugyancsak Csapody kastélyában vendégeskedett a kiváló kaposvári hírlapíró, királyi tanácsos Roboz István, aki itt, Ádándon írta „Kossuth imája a kápolnai csatában elesettek felett” című versét, amely később az eltiport magyar szabadságharc jelképévé vált, és amelyet szinte minden európai nyelvre lefordítottak. Ő is megérdemelne egy kis utcát jó barátja, Csapody Pál utcája mellett.
További beérkezett javaslatok: Batthyány Lajos, Csapody Gábor, Csiky Gergely, Deák Ferenc, Hajós Alfréd, Karinthy Frigyes, Krúdy Gyula, Latinovits Zoltán, Lóczy Lajos, Madách Imre, Munkácsy Mihály, Mátyás király, Neiser Sándor, Pollack Mihály, Radnóti Miklós, Rippl-Rónai József, Satzger Keresztély, Takár Lajos, Wesselényi Miklós, Zichy Mihály utca.