Megrovással ért véget az ádándi polgármester bírósági pere
(Fónai Imre cikke a Somogyi Hírlapban)
A törvény szerinti legkisebb büntetési tétel kiszabása is szükségtelen, írta a másodfokon eljáró Kaposvári Törvényszék Pollák Tibor ádándi polgármester perének ítéletében; az első fokkal egyetértve jogerősen a megrovást tartotta indokoltnak a bírói testület.
Ahogyan korábban megírtuk, a 2003 és 2007 közötti, államilag támogatott ádándi egészségház-beruházás kapcsán vizsgálódtak a hivatalos szervek; az ügyészség által kirendelt szakértő talált néhány olyan számlát, amely szerinte nem alátámasztott. A kifogásolt számlák összértéke bruttó 1,7 millió forint volt, míg a teljes támogatási összeg 10,7 millió.
A 2008 óta tartó és most lezárult per kapcsán Pollák Tibor megjegyezte: önkormányzati törvényben foglalt kötelezettsége az ügyében született jogerős ítéletről az érintettek tájékoztatása, amit meg is tett. „2008-ban előbb névtelen feljelentés, majd helyi önkormányzati képviselők többször megismételt bejelentése nyomán indult a vizsgálat – írta az érintetteknek küldött tájékoztatójában a polgármester. – A jogerős ítélet szerint Pollák Tibor az önkormányzat képviseletében eljárva valótlan tartalmú számlákat használt fel, nyújtott be a kincstárhoz. Az állami támogatásból a pénzt hét darab valótlan tartalmú számlát is felhasználva szerezte meg. Az egészségház-beruházással ezek a számlák nem hozhatók összefüggésbe. A bíróság megállapította: az eljárás tárgyát képező beruházások megvalósultak, a beruházások minimális hányadát tette ki a valótlan számlák fölhasználása.”
A jogerős ítéletet hozó törvényszék szerint Pollák Tibor cselekedete „olyan csekély fokban veszélyes a társadalomra, hogy a törvény szerinti legkisebb büntetés kiszabása is szükségtelen, a megrovás indokolt és megalapozott.” A jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének vádja az évek során jogszabályi változás folytán módosult költségvetési csalásra. Másfélszáz körüli, „kétesnek indult ” számláról csökkent végül a szám hétre. A polgármester nem kívánt bővebb kommentárt fűzni az ítélethez, csak annyit, hogy helyi politikai ellenfelei nyilván másra számítottak…
Pollák egyébként 2011-ben azt mondta lapunknak az ügy kapcsán: „A polgármester a „mindenes”, mindenért felel egy Ádánd-léptékű településen, nincsenek különböző szakemberek, osztályok. Csak az a kérdés tehát ma Magyarországon, hogy kit jelentenek fel és kit nem, hasonló tévedést, félreadminisztrálást bárhol lehetne találni. Lejáratásra azonban ez kiválóan alkalmas. Csak érdekességként: egy 2008-ban készült, díszes minisztériumi kiadvány 41 hazai mintaprojektet mutat be, köztük két Somogy megyeit, s az egyik éppen az ádándi egészségház. Átvizsgálták a különböző területfejlesztési és minisztériumi megbízottak a beruházást, mindent rendben találtak, máskülönben hogyan merték volna mintaprojektnek nevezni?”
Az ádándi képviselők egy része kifogásolja, hogy a polgármester a perében született ítéletről „csak egy szűkszavú tájékoztatást adott a saját interpretációjában”, tudtuk meg Szatmári Kornélia képviselőtől. S azt is, hogy bár a per a polgármester hivatali munkáját érintette, az ítéletről sem a bíróságtól, sem a kormányhivataltól nem kaptak bővebb tájékoztatást.