Mégsem a polgármester fizet, de aligha tör ki a béke Ádándon
Ádándnak, pontosabban a polgármesternek adott igazat jogerősen a Kaposvári Törvényszék a helyi iskola tetőszigetelésének vitájában, a helyi kivitelezőnek e szerint fizetési kötelezettsége van az önkormányzat felé, amiért nem a szerződésben vállalt anyagot használta föl. A vitáról többször írtunk már korábban; a Teljesítésigazolási Szakértői Szervnek ez volt az első somogyi ügye, s szakvéleményüket vette figyelembe az első fokon a kivitelező Tibana Bt. javára döntő Siófoki Járásbíróság – a Kaposvári Törvényszék immár jogerős ítélete szerint tévesen.
Pollák Tibor ádándi polgármestert, ahogyan szintén megírtuk már, több ügyben is élesen támadták az elmúlt időszakban a helyi képviselő-testületnek a 2010-es állapotokhoz képest immár többségbe került tagjai. Egyebek között a tetőszigeteléses per is az egyik „vádpont” volt a faluvezető ellen. A testület legutóbb olyan határozatot fogadott el, miszerint fizesse meg a polgármester a pereskedés költségét, mintegy félmillió forintot, mert a kár az ő magatartása miatt érte a községet, a bírósági eljárást ugyanis a testületi többség nem támogatta.
A per azonban most végül az ádándi önkormányzat javára dőlt el, ráadásul a megyei kormányhivatal törvényességi észrevételt tett a polgármestert kártérítés fizetésére kötelező testületi határozat ellen. Ezért aztán ezt a legutóbbi ülésükön visszavonták.
– Négy-hármas szavazati aránnyal, azaz a törvényességi kifogás is éppen csak „átment” – jegyezte meg Pollák Tibor. – Az ítélet és a kormányhivatali felhívás nyomán az ülésen arra kértem a négy, ellenem fordult képviselőt: hagyják abba a mocskolódást, működjünk végre együtt, a falu érdekében, hiszen láthatják: a polgármester szabályos, törvényes lépéseket tett. A négy-hármas szavazati arány azonban aligha arra utal, hogy ezek után „kitör a béke” Ádándon…
A legutóbbi ádándi képviselő-testületi ülésen Németh Ilona (korábban a polgármesteri kártérítés előterjesztője volt, s most, a kormányhivatal észrevétele ellenére sem szavazta meg e határozat visszavonását) azt mondta: csak cirkusz volt az egész per, amivel az önkormányzat végül 127 ezer forintot nyert. Szatmári Kornélia (ő most már igennel szavazott a határozat visszavonására) szerint pedig „nem is az volt a lényeg, hogy a polgármester fizesse be a perrel kapcsolatos pluszköltségeket, hanem hogy jelzéssel éljenek a kormányhivatal felé”. A megyei kormányhivatal törvényességi felhívásából egyébként kiderült: a polgármester nem kívánta végrehajtani az őt kártérítésre kötelező határozatot és a jegyző is törvényességi észrevételt tett a testületi döntéssel kapcsolatban. Ez utóbbival értett egyet a kormányhivatal, hozzátéve: „a szándékos károkozás ténye, a kár pontos összege csak jogszabályszerűen lefolytatott eljárásban tisztázható, márpedig a határozathozatalt nem előzte meg sem fegyelmi, sem kártérítési eljárás.”
Ez azonban most már az ítélettel okafogyottá vált.
A szemrevételezéstől a nyomáspróbáig
Az ádándi polgármester által felkért műszaki ellenőr, Incze Domokos „szúrta ki”, hogy a Tibana Bt. nem a szerződésben vállalt minőségű anyagot építette be a kétmillió forint értékű tetőszigetelés során. Egy idézet tőle, egy helyszíni szemléről: „A jelen lévő testületi tagok a falu érdekét félre téve velem veszekedtek, hogy miért ragaszkodom a szerződésben és az árajánlatban leírtak teljesítéséhez”.
„Az elvégzett munka megfelel a szerződésnek, a hőszigetelő anyag típusa megfelelő” – áll a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményében. Az erre alapozó, a kivitelező Tibana Bt.-nek igazat adó első fokú bírósági ítéletet követően az ádándi polgármester a pécsi tudományegyetem, illetve a Pollack Mihály műszaki főiskola szakértőjét kérte fel a felhasznált anyag megvizsgálására. E szakvéleményben az is szerepel, hogy már a szigetelőanyag csomagolásán feltüntetett műszaki adatokban feltűnő hiba fedezhető fel és „egy szakembernek ez felhívhatja a figyelmét a termék forgalmazójának nem megfelelő szakértelmére”. A nyomáspróba ezen túl azt is megállapította: a polisztirol lemezek átlagos nyomószilárdsága 77 egység, a szabványban előírt 100-at nem teljesíti, de még az eggyel alacsonyabb minőségi fokozatba (80 egység) sem sorolható.
– Ezek után meglepőnek kell minősítenem a szakértői szerv véleményét, amit egyébként, ahogy leírták, „helyszíni szemrevételezés” alapján állapítottak meg – így Pollák Tibor. – Hogyan merték leírni szemrevételezés után azt, hogy megfelelő a minősége, amikor vizsgálatokkal kiderült: nemhogy első, hanem harmadosztályú? A per során végül megelégedtünk azzal, hogy nem a szerződésben foglaltak teljesítését kértük a kivitelezőtől, hanem csak a két anyag közötti árkülönbözet megfizetését. Természetes: fölháborodik az ember, ha mást kap, mit amit megrendelt. Nem igaz, amit a képviselőtársaim állítottak, hogy én más kivitelezőt akartam, hiszen megszavaztam a Tibana Bt.-t. S nem az önkormányzat indított pert, hanem a Bt. Meg kellett védeni az igazunkat. Azon ellenben nem csodálkozom, hogy a falu az utóbbi időben nem nyer a pályázatain; az örökös viták miatti rendezetlen viszonyokat az állam sem támogatja…
A Kaposvári Törvényszék egyébként 227 804 forint megfizetésére kötelezte (a perköltségeken túl) a Tibana Bt.-t, mert csak és kizárólag a szerződés részévé vált árajánlatban foglalt anyag felhasználásával végezhette volna el a tetőszigetelést. A bíróság szerint nyilvánvaló, hogy mivel olyan helyettesítő anyagot használt fel, melynek forgalmi értéke mindössze ötven százaléka az árajánlatban szereplőnek, a hibás teljesítés kétségtelenül megállapítható.
Ítélet: egy testületi döntés nem elég
Megírtuk azt is, hogy az ádándi képviselő-testület kikérte, de nem kapta meg a Kaposvári Törvényszéktől a polgármester nemrég zárult perének ítéletét. A törvényszék szerint az ügy sértettje (mivel pályázati támogatások felhasználásáról volt szó) nem az önkormányzat, hanem az állam. A képviselők ezek után a közigazgatási tárcához fordultak, ahonnan levelüket áttették a Belügyminisztériumba, melynek önkormányzati helyettes államtitkára azt válaszolta: a polgármesternek nem kötelessége, hogy magát a jogerős ítéletet csatolja az ítéletről szóló tájékoztatása mellé. A tájékoztatási kötelezettségének ugyanis eleget tett. Arról pedig a bíróság dönt, hogy kinek adja ki az ítélet szövegét.
A Kaposvári Törvényszék egyébként a képviselőknek azt is megírta: jogi érdek kell az ítélet kiadásához, ezt pedig igazolni kell, egy testületi határozat önmagában ezt nem alapozza meg.
(Forrás: Sonline.hu)