A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a széncinegét választotta az év madarának, annak ellenére, hogy nem egy veszélyeztetett fajról van szó. Az MME szükségesnek találta olyan pozitív példát mutatni, ami igazolja, hogy mindannyian tehetünk korunk egyik legnagyobb kihívása, az élőhelyrombolás, a fajok eltűnése ellen.
Szerencsére egyre több kertben látni téli madáretetőket, ami sok madárfajnak nagy segítség az ínséges téli napok átvészeléséhez. Magyarországon az idős erdők fogyatkozásával az odúlakó madárfajok egyre nehezebben találnak megfelelő fészkelőhelyet. Különösen igaz ez az erdőben amúgy is szegény Ádánd környékére, ahol csak mesterséges fészekodúk kihelyezésével várhatjuk a kertünkben szorgoskodó, hasznos kis énekesmadarak, így a széncinegék tartós megtelepedését. A tavasz megérkeztével éppen ideje, hogy megfelelő fészkelőhelyekről gondoskodjunk számukra a kertjeinkben és a parkokban.
Hazánkban a madárvédők hosszú évtizedek óta kísérleteznek a különböző madárfajok számára megfelelő, mesterséges fészekodúk kifejlesztésével, így mára több bevált típus közül választhatunk aszerint, hogy milyen fajoknak szeretnénk segítséget nyújtani a megtelepedésben. Újabban a barkácsáruházakban nem túlságosan drágán, készen is kaphatunk fészekodúkat. Egy kis ügyességgel azonban az ábra alapján magunk is könnyen elkészíthetjük ezeket némi maradék deszkából.
A képen látható egyszerű odútípust a bejárat méretétől függően „A”, „B” vagy „D” típusú odúnak nevezzük. Ezek közül az „A” típusú készül a legkisebb (25 mm átmérőjű ) bejárati nyílással – ebbe csak a kisebb testű cinkefélék férnek be, ezért verébmentes odúnak is nevezik. A legelterjedtebben alkalmazott mesterséges fészekodú típus a „B” jelű. 32 mm-es és 46 mm-es röpnyílással készülhet. A szűkebb röpnyílású változat alkalmas a széncinege, az örvös légykapó, a kormos légykapó, a csuszka, valamint az „A” típusú odút is használó kék cinege és a barátcinege megtelepítésére. A 46 mm-es változat ezeken kívül a nyaktekercs és a seregély költésére is alkalmas. Szívesen megtelepszenek benne különféle harkályfajok is, ezek azonban a bejárat méretét saját igényeikhez igazítják.
A „D” típusú madárodú a legnagyobb méretű és a legritkábban alkalmazott speciális mesterséges madárodú. Alkalmas a búbos banka, szalakóta és a füleskuvik megtelepítésére. A kisebb testű odúlakó fajok is szívesen elfoglalják.
A mesterséges fészekodúk elsősorban olyan helyeken alkalmazhatóak, ahol a megtelepíteni kívánt madárfajok háborítatlan költése és táplálkozási lehetőségei adottak. Kihelyezéskor arra figyeljünk, hogy az odú szája szélmentes, napos irányba nézzen. Célszerű a mesterséges madárodút legalább 3 méteres magasságban kihelyezni, és ügyelni arra, hogy fészekrabló ragadozók (macska vagy nyest) könnyen ne férhessenek hozzá.
A Magyar Madártani Egyesület sok éve működteti a Madárbarát Kert programot. Az egyesület plakettel és oklevéllel jutalmazza azokat, akik a kertjeiket védett madaraink számára otthonos lakhellyé alakítják. Viszont amiért igazán megéri mindenkinek ez a kis fáradság, az vidám, élettel teli kert és az egész nyáron át szóló madárdal.