Falunap!

Ádánd Község Önkormányzata szeretettel meghívja Önt és kedves családját
2010. augusztus 7-én (szombaton)

16. Falunapi Rendezvényére!

Helyszín: búcsútér és környéke

Folyamatos programok reggeltől:

  • Sportrendezvények
  • Lovaglás
  • Főzőverseny

Programok:

  • A katolikus templom emlékparkjában fát ültet
    Kovács Ferencné (91) és Éberhardt István (88)
  • A Falunap ünnepélyes megnyitása
  • Kitüntetések, oklevelek átadása

Helyi és meghívott csoportok műsorai:

  • Hip-Hop Dance, Ádándi Általános Iskola
  • Kid Rock & Roll Egyesület
  • Jeratel Hastánc Stúdió – Pirgl Enikő és Tanítványai
  • Kossuth Művelődési Kör, Siómaros
  • Ádándi Közelebb Egymáshoz Nyugdíjas Klub
  • Ádándi Népdalkör Egyesület Nóta Klubja
  • Harta-Nagy Duó
  • Vektors Néptánc Együttes, Lettország
  • Fabotó Citerazenekar, Felvidék
  • Balaton Néptánc Együttes Senior Csoportja
  • MeieMari & Uhka & Lustilised Néptánc Együttes, Észtország
  • Mecsek Néptánc együttes
  • Tombolasorsolás
  • Nemcsak Berry koncert
  • Tűzijáték
  • Retro Buli:  Szabó Gábor ex-lemezlovas, Radio Jam

Mindenkit sok szeretettel várunk!

Pollák Tibor
polgármester

Régiségek a csárdában

Sovány csárda
Klikk a többi képért!

Ha a szomjas utazó egy ilyen forró nyári napon Ádándra téved, a magyar falvakra jellemző gazdag választék várja vendéglátó helyekből. Akad családi ház garázsában kialakított háztáji sörkimérés, vidám (gyerek?)rajzokkal díszített falú, jellegzetes falusi csapszék, hamisítatlan, szocreál presszó, nehéz szagú, bádogasztalos italbolt – ám üde színfoltot képvisel mindezek között a Széchenyi utcában található Sovány csárda.

A tulajdonos, Éberhardt József remek példáját nyújtja, hogyan teremthető meg egy kis kreativitással, apró ötletekkel az egyedi jelleg és a személyes, közvetlen hangulat. Ha belépünk a kívülről meglehetősen jellegtelen épületbe, belülről a helyiség egyszerre tűnik néprajzi múzeumnak, helytörténeti gyűjteménynek és régiségboltnak: a falakat mindenütt régi korok használati tárgyai borítják, kezdve a paraszti élet mindennapi eszközeitől öreg rádiókon és hangszereken, tőrökön és bajonetteken át a régi vasalókig.
Ha tehát Ádándon jár a szomjas utazó, feltétlenül térjen be egy italra a Sovány csárdába; érdekes kis színfoltja ez a településnek.

Az elveszett hűtőszekrény

[singlepic id=716 w=250 h=180 float=left]Együgyűség? Vandál pusztítási vágy? Sunyi ártani akarás? Tompa tudatlanság? Ostoba, balkáni igénytelenség? Nehéz megmondani, mi motiválhatta azt a „polgártársunkat”, aki egy-két nappal ezelőtt egy egész kocsira való szemetet, lomot és építési törmeléket borított le a frissen rendbe tett madármegfigyelő hely kellős közepén. Talán mindezek együtt? Ki tudja…

[singlepic id=717 w=350 h=280 float=right]Nemrég adtunk hírt róla, hogy részben pályázati támogatásból, részben a település saját költségvetéséből (mindannyiunk közös pénzéből tehát, amelyből ugyanígy hasznos, értékes fejlesztések is megvalósulhattak volna), szabadidőnket nem sajnálva néhány tucatnyian, ádándi polgárok kitakarítottuk és rendbe tettük a település egyik legfontosabb természeti értékét, a védett gyurgyalagos partfalat, ahová szorgos kezek (helyből és a környező településekről is) hosszú évek óta hordtak mindenféle hulladékot és szemetet. Nem keveset költöttünk el a község pénzéből, hogy ezt a vállalhatatlan és szégyenletes állapotot végre felszámoljuk – és nem kevés pénzt kaptunk a feladatra az ország közös vagyonából (mindannyiunk adóforintjaiból!) is.

[singlepic id=718 w=320 h=220 float=left]Az elköltött pályázati pénzekkel hamarosan el kell számolnunk. Igazolnunk kell, hogy akik ezt nekünk ítélték, jól döntöttek: ez a település ismeri és megbecsüli természeti értékeit, és képes vigyázni is azokra. Igazolnunk kell – ellenőrizni fogják – , hogy méltóak voltunk az anyagi segítségre: a védett gyurgyalagos partfal, mint a település kiemelt természeti értéke, rendben van, látogatható; a madármegfigyelő hely szépen, rendezetten várja a turistákat. Ha erre a végtelenül egyszerű feladatra sem vagyunk képesek, hogyan remélhetünk a jövőben bármiféle segítséget bárkitől is?

A hozzánk látogató turistát nem fogja érdekelni, hogy a szemetet csak egy-két ostoba ember borítja-e az erdő szélére, vagy mi mind, helybeliek: az ő emlékezetében úgy marad meg Ádánd, az otthonunk, mint egy elhanyagolt, igénytelen, balkáni szeméttelep.

És ez sajnos mindannyiunk közös szégyene.

Ezt a cikket vitaindítónak szánom. Hogyan állíthatjuk meg azokat, akik a közös értékeinket rendre elpusztítják, tönkreteszik? Mit tehetünk mi, akik számára fontos a kulturált, tiszta környezet? Hogyan juttathatnánk vissza az elveszett hűtőszekrényt gondatlan gazdájához? Várom a tenni akaró, tenni kész ádándiak ötleteit, javaslatait, gondolatait.

Hozzászólok >>

Három testvérfalu találkozója Csíkmadarason

2010. Június 27-én küldöttség érkezett Ádándra testvértelepülésünkről, a vajdasági Bácskából, Kupuszinából. Velük együtt kelt útra másnap hajnalban az ádándiak kis csapata, hogy buszra szállva ellátogassunk a Székelyföld szívébe, a harmadik testvérfaluba, Csíkmadarasra.

[singlepic id=621 w=320 h=240 float=right]A színes és változatos programokkal teli ötnapos kirándulás során felkerestük az útba eső gazdag múltú települések nevezetességeit, a magyar történelemhez köthető számos emlékhelyet. Erdély gyönyörű tájain keresztülhaladva ellátogattunk Bánffyhunyadra, jártunk a Bucsin-tetőn, Gyimesbükkön felkerestük az ezeréves magyar határt, Csíksomlyón a legendás búcsújáró helyet, a kegytemplomot. Jártunk a csíkmadarasi búcsúban, majd másnap kirándulást tettünk a Gyilkos-tóhoz és a Békás-szoroshoz. Jártunk Parajdon, a sóbányában és a világhírű fazekasfaluban, Korondon; Farkaslakán pedig koszorút helyeztünk el Tamási Áron sírjánál.

[singlepic id=628 w=320 h=240 float=left]Csodálatos napokat töltöttünk el a Székelyföld mesebeli tájait bebarangolva. Megtapasztaltuk az ott élők szívélyes vendégszeretetét, megismertük kincset érő hagyományaikat, féltve őrzött, páratlan kultúrájukat, népdalkincsüket, szépséges táncaikat és nem utolsósorban a helyi pazar konyhakultúrát. A testvértelepülési kapcsolatok ápolására bőven nyílt tehát alkalom: a három falu polgármestere és képviselői terített asztal mellett oszthatták meg egymással sikereiket, eredményeiket és gondjaikat.

[singlepic id=700 w=350 h=260 float=right]Hazafelé az utunk Szerbián át vezetett. Útközben megálltunk Aradon, ahol koszorút helyeztünk el a vértanúk emlékoszlopán. Egész napos buszozás után, estére érkeztünk meg vajdasági barátainkhoz Kupuszinába. Az út fáradalmait azonnal elfeledtette velünk a tiszteletünkre rendezett felejthetetlen halászlé-vacsora és táncmulatság. Vendéglátóink alaposan kitettek magukért: az az őszinte, szívélyes vendégszeretet, barátságos közvetlenség, amellyel fogadtak bennünket, méltó megkoronázása volt ennek a pár napnak, mely alatt a régi barátságok megerősíttettek, és új, igaz barátságok köttettek.

Szorosabbra fűzhettük tehát azt a köteléket, amely összeköt minket, magyar falvak lakóit a határokon innen – és messze azokon túl. Köszönjük, Csíkmadaras! Köszönjük, Kupuszina! Köszönjük, barátaink!

A kirándulás képei megtekinthetőek a galériában >>

Felhívás parlagfű elleni védekezésre

Tisztelt Ádándi Polgárok!

Felhívom a Tisztelt ingatlantulajdonosok figyelmét, hogy az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 17.§ (4) bekezdése értelmében a földhasználó köteles az adott év június 30. napjáig az ingatlanon a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt követően ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani.
A kötelezettségüket megszegő tulajdonosokkal, földhasználókkal szemben a vonatkozó rendelet szerint növényvédelmi bírságot kell kiszabni, melynek összege 15.000,-Ft-tól 15.000.000,-Ft-ig terjedhet!
A 221/2008. (VIII.30.) Korm. rendelet értelmében külterületen a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal, belterületen a települési önkormányzat jegyzője rendeli el a közérdekű védekezést.
Kérem a Tisztelt ingatlantulajdonosokat, hogy a feni kötelezettségüknek tegyenek eleget, hisz a parlagfű-mentesség mindannyiunk közös érdeke.
Lakossági panaszbejelentés megtehető személyesen, írásban és telefonon, a 357-552-es telefonszámon.

Ádánd, 2010. június 25.

Baumann Anita Gabriella
jegyző

Continue reading “Felhívás parlagfű elleni védekezésre”