Szakiskola volt egykor az ádándi kastély, tíz éve az enyészeté
A Nemzetgazdasági Minisztériumnak nincsen elképzelése a lassan tíz éve, 2007-ben bezárt egykori ádándi szakiskola ingatlanának hasznosítására – erre következtetünk abból, hogy a szakiskolákat irányító tárcának egy hónap sem volt elég, hogy választ adjon a hasznosítási terveket firtató kérdésünkre.
– Fáj az ember szíve a természetvédelmi oltalom alatt álló park láttán, de az a kisebbik baj, hogy felnövi a fű, az 1800-as években épült hajdani kastély is csak romlik-mállik, kis idő még és az enyészeté lesz, ha senki sem lát fantáziát az ingatlanban – kesereg Lengyel Imre ádándi önkormányzati képviselő. A mezőgazdaságigépész-tanoncok kilenc éve kerültek Ádándról Tabra, akkor zárt be az iskola, és Lengyel Imre azért is bosszús, mert e közben azt olvassa, hogy kevés a szakember az ágazatban, különösen a traktoros, itt meg anno éppen traktorosokat képeztek. A képviselő javasolta a testületi ülésen is, hogy vegyék fel a kapcsolatot az illetékesekkel, ne hagyja a faluvezetés, hogy teljesen lepusztuljon a hatalmas park az épületekkel, a község közepén.
– Érdeklődőből akad – tájékoztat Szatmári Kornélia ádándi polgármester. – Legutóbb a külügyi tárca megbízásából készítettek bemutatkozó anyagot, abból a célból, hogy külföldi befektetőknek ajánlják az ingatlant. Szomorú, hogy a Balatontól tíz kilométerre senkinek sem kelti fel az érdeklődését; szociális, vagy oktatási intézménynek volna ideális.
A szakiskola idejében kollégiumnak használt kastély a Perneszi család XVII. századi kastélya helyén épült 1820 és 1827 között, klasszicizáló későbarokk stílusban. Építtetője, Csapody Pál volt a község utolsó (jobbágyfelszabadítás előtti) földesura. A szabadságharcban nemzetőr századosként vett részt. A szabadelvű nagybirtokos vendége 1849. márciusában Roboz István kötcsei születésű író, a Somogy című hetilap későbbi megalapítója volt. Roboz ezt így örökítette meg: „1849 márciusában Csapody Pál meghívta ádándi kastélyába választóinak törzskarát, többek között engem is, ki egyik szónoka voltam. Mi már ott találtuk, mint véletlen vendégeket, báró Wesselényi Miklóst, báró Kemény Zsigmondot, gróf Viczayt stb. Estve vacsoránál a kápolnai csatáról vitatkoztunk s mohón olvastam fel a Kossuth Hírlapjának erre vonatkozó közleményét… Vacsora után maga Csapody kísért fel az egyik emeleti szobába, hálásra. Itt írtam éjféli órákban a Kossuth imát. Másnap tíz órakor reggelinél engedelmet kértem, hogy felolvassam; ami meg is történt.”
1850-ben a Csapody Pál híres telivér méneséből összeállított ötösfogat szállította Ferenc József császárt Kaposvárról Keszthelyre, gróf Festetics Taszilóhoz; egy hajtásban tették meg a 85 kilométert. Csapody maga is jó lovas, remek fogathajtó és kiváló lótenyésztő volt. Ma is áll az uradalmi istálló épülete és ezzel átellenben a valamikori (feltételezhető) kocsiszín, amelyet a világháború előtt marhaistállónak használtak. Ma ebben működik a község művelődési háza.
(Fónai Imre, Somogyi Hírlap)
