Egy magányos kastély
(A National Geographic cikke)
A Siófoktól 10 kilométerre lévő ádándi Csapody-kastélyt nem a múlt, hanem a jelen bozótja tartja fogva. A falak még állják az idők rohamait, ám a park nehezen küzd meg a burjánzó növényekkel.
Százötven éve még lovas hintó gördült be a széles úton, szolgák futottak elvezetni a lovakat, bent estélyeken szólt a zene, bálokon keringőztek a vendégek. Ma csend van. A napfénypászmák csupán az omladozó falakon suhannak át, s a ködből egy végtelenül magányos kastély bontakozik ki a szemünk előtt – csak az évszázados fák mesélnek a régi idők ragyogásáról.
A Csapody-kastély 1820 és 1827 között épült a Perneszi család 17. századi kastélya helyén klasszicizáló késő barokk stílusban, a Somogy megyei Ádánd szívében. A kész kúria, építtetője, Csapody Pál földesúr után kapta nevét, aki az 1848-49-es szabadságharcban nemzetőr századosként vett részt. A kastély nevezetességei közé tartozik, hogy 1849. március 2-án Roboz István – Petőfi és Jókai pápai iskolatársa – író, költő vendégeskedett falai között, s ott írta meg Kossuth imája a kápolnai csatában elesettek felett című versét. 1850-ben Csapody híres ménese szolgáltatta a lovakat Ferenc József császár útjához Kaposvárról Keszthelyre – a kiválóan megépített uradalmi istálló épülete és az azzal szemben álló kocsiszín ma is áll, mely most Ádánd művelődési házaként üzemel. Continue reading „Sajtószemle”