Görbe tükör a hatalom elé: egy karikaturista örökös ellenzéki
(Vas András – Somogyi Hírlap)
Kiábrándult a politikából, s csípős karikatúrák helyett ma már szívesebben ír különböző fejlesztőprogramokat gyerekeknek. Pedig a rendszerváltásnál még azt hitte, végre eltűnnek a korlátok, s szabadon lehet alkotni.
– Díjai, elismerései, kitüntetései nincsenek és nem is lesznek, mert ő csak egy karikaturista…
– De rég mondtam! – nevette el magát Nemes Zoltán. – Egy közös kiállításhoz írtam anno. Fricskának szántam, szerencsére nem lett igaz.
– Valahol mégis…
– A műfaj felett tényleg eljárt az idő, a többség ma már csak hobbi szinten vagy másodállásként űzi. Pedig nem is olyan régen még minden napilapnál dolgozott főfoglalkozású karikaturista.
– Mai Nap, Kurír…
– Világgazdaság, Népszabadság. Bizony, ezek az én állomáshelyeim. No és a szatirikus heti- vagy havilapok.
– Akadt kedvenc?
– A napilapos munkát nagyon szerettem, egészen frissnek kellett lenni, gyorsan reagálni. A jó rajz olyan, mint egy komoly publicisztika.
– Mégis felhagyott vele.
– Eltávolodtam a közélettől. Elvadult, én viszont keresem a nyugalmat.
Continue reading “A beköltöző karikaturista”
