Kategória Helytörténet

Cikkek a település történetéről

Űrszelvény

Rendszeres olvasóink bizonyára emlékeznek: idén áprilisban, a Föld Napja alkalmából megemlékeztünk az ádándi vasútállomás három idős vadgesztenyefájáról. Ezek a fák – csemeteként – már Ádánd legelső, 1900 körül készült képeslapján is láthatóak voltak, az idén azonban a MÁV úgy ítélte…

Június 4. – a nemzeti összetartozás napja

1920. június 4-én, 91 évvel ezelőtt írták alá a franciaországi Versailles-hoz tartozó Nagy Trianon kastély folyosóján a trianoni békeszerződést. Ez a diktátum az első világháborúban vesztes Osztrák-Magyar Monarchiát, ezen belül is leginkább Magyarországot történelmi léptékkel mérve máig példátlan büntetéssel sújtotta.…

Körkérdés az utcanevekről

Ma már mindenki számára természetes, hogy politikai nézeteinket nem az utcanévtáblákon hirdetjük. Nem így volt ez az 1950-es években, amikor az ország minden településén utcanevek sokasága hirdette a diktatúra ideológiáját. Most végre Ádándnak is lehetősége nyílt ezek helyett olyan új, politikamentes utcaneveket választani, melyekkel a település hagyományainak, kultúrájának, saját történelmi értékeinek állíthat emléket. [...] Tovább »

A három vadgesztenyefa

1894-1906 között kiépült a Siófokot Kaposvárral összekötő vasúti szárnyvonal. Épp csak túl voltunk az országos millenniumi ünnepségeken. A birodalom központja Bécs volt, és Ferenc József volt a császár. Ekkoriban indult első próbaútjára Ferdinand von Zeppelin léghajója. A századfordulóra – a…

Ádánd története

Ádándot, mint a honfoglaló Szalók nemzetség ősi birtokát 1265-ben említik első ízben a források. 1356-ban Jut falu hetivásárát, amelyet hétfői napon tartottak, átvitték Wyadonba (Újádánd). 1374-ben Szent László monostorát (egyházát) említik. 1407-ben a Szalókokkal szegről-végről rokon Marcali család, majd Perneszi Imre és Ugron Bernát voltak Ádánd földesurai. Luxemburgi Zsigmond 1412-ben kelt adománylevelében az Ádánd melletti Sió-hídra [...] Tovább »